Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kölnei Lívia: Torna és gyógytorna a 19. századi Magyarországon

134 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) magam és intézetem, hanem hazám iránti kötelességemnek is tartottam ez uj nálunk ismeretlen gyógymódot, és annak áldásait hazánk földéhe átültetni. "

N Elsőként alkalmazott masszázsra emlékeztető technikai fogásokat is. Két év alatt 1855-ig - 298 beteget kezelt. írott forrás említi, hogy Siklósy Pesten egy „gyógytestgyakorlati termet" is nyitott, erről azonban csupán egy írott adatunk van.

1

5 Budai intézete 1867-től egy gyógyászati részvénytársaság, majd 1869-től Vaskovits (

Vaskovi.esj János tulajdonába került. Vaskovits korábban valószínűleg a Liptó vármegyei Korytnica fürdőorvosa volt.

1

6 1882-ben büszkén vallotta hirdetésében: „Az intézet múlt évi statisztikai kimutatása szerint, mely a magas ministeriumnak 1881. évről hivatalosan beterjesztetett, az itt kezelt betegségek közül 75% gyógyult, 19% javult és csakis 6%> mutatkozott gyógyíthatatlannak. Ez oly eredmény, mely legigazabbcin bizonyítja az intézet működésének kitűnő voltát. Fischof Ignác (1814-1896) is a Priessnitz-féle hidegvízgyógyászat szakértője volt. 1850től a városligeti Páva-szigeten egy kisebb, téli vízgyógyintézetet működtetett. 1856-ban megalapította vízgyógyintézetét a Hermina úti telkén. Nincs adatom arról, hogy a Priessnitz által ajánlott, szabad levegőn végzett testmozgás mellett alkalmazott-e gyógytornát. 1888ban az intézet Fischer Győző (1854-1914) orvosi műszerész tulajdonába került, aki a vízgyógyászat mellett ortopédiai részleget is kialakított. Itt elsősorban a Fischer cége állal gyártott ortopédiai eszközökkel orvosolták a mozgásszervi bajokat. Emellett minden bizonnyal alkalmaztak gyógytornát is. A Hermina úti intézet 1892-ig működött. Schöpf-Merei Ágost és Siklósy Károly mellett a gyógytorna kimagasló művelője volt Batizfalvy (Batisovszky, Batizfálvi) Sámuel (1826-1904), aki az egészségmegőrző tornamozgalmat is lelkesen támogatta. Batizfalvy az új orvosi szakterület, a testegyenészet (vagyis ortopédia) kimagasló képviselője volt. 1859-ben saját vagyonából épületet vásárolt Pesten, az akkori Király és Rózsa utca sarkán, és megnyitotta negyvenágyas „gyógy- és szervegyenészeti intézet"-ét. 1870-ben átköltöztette intézetét a Városligeti fasor 51. számú saroképületébe, és ekkortól szanatóriumát „sebészi és orthopädiai magán gyógyintézet"-nek nevezte. Az emeleten volt a sebészeti osztály 12 különbejáratú (egy- vagy kétágyas) betegszobával, segédorvosi lakással. A magasföldszinten kapott helyet az ortopédiai osztály és ambuláns rendelő, valamint az igazgató-főorvos lakosztálya. A tornaszobák és fürdőszobák a szuterént foglalták el. Vízgyógyászati módszereket is alkalmazott a különböző betegségek gyógyítása során. „Az intézet gyógyczéljaira felhasználja a közelében fekvő városligeti ártézi kút kénes hévvizét is a fürdő- és betegszobákban" - írta Batizfalvy a szanatórium 1882-es reklámjában. Külön említette azokat a bejáró betegeket, akik csak a svéd gyógytestgyakorlatok miatt látogatták az intézetet. Kiemelte, hogy „a gyógyítás ezen módja az intézet fennállása óta gyakorlatban van. "

I

8 így a budai Vaskovits (volt Siklósy) szanatórium riválisa volt, bár ott sebészeti műtéteket nem végeztek. 1

4 Siklósy 1959. 6. 1:

1 Tárcza a betegeknek. Jánosi Fereneztől. In: Pesti Napló (1856.)jan. 13-15. 1

6 1895-től az. orvosi nyilvántartásokban nem szerepelt (valószínűleg előbb meghalt), de nevét még viselte az intézet, amely 1906-ig állt fenn. 1

7 Dr. Vaskovics János: Budai vízgyógyintézet (reklám) In: Szántó József: Egészségügyi kalauz. Bp., Pesti Könyvnyomda-Rt., 1882. i

s Batizfalvy Sámuel tr. (...) magán gyógyintézetének XXXIII-ik évi működéséről (reklám). In: Szántó József: Egészségügyi kalauz. Bp., Pesti Könyvnyomda-Rt., 1882.