Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Simon Katalin: A pesti egyetem Orvosi Kara a reformkorban (1825-1848)
122 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) egészének jelentettek vonzerőt. 17 4 Szögi László becslése szerint a pesti egyetemet a lembergivel lehet rokonítani, és a birodalmon belüli peregrinusok arányát a két intézményben összesen 10-10 %-ra becsüli. 17 5 Azonban, mint fentebb láthattuk, az orvosképzésben Pest szerepe ennél jelentősebb volt. A peregrinusok nagy számát két tényező befolyásolta: a galíciai, cseh- és morvaországi diákok, ezen beliil is kiemelkedő arányban a zsidó hallgatók jelenléte, kisebb részt pedig az erdélyi tanulók. 17 6 Az első csoport kihasználta, hogy II. József óta egyetemi tanulmányokat folytathat, és részben kényszerből — mivel több pálya tiltva volt előttük — felismerte az orvoslásban rejlő lehetőségeket. A Habsburg Birodalom egészéből összesen 340, a többi külföldit is beleszámítva 343 izraelita diák járt Pesten a sebészkurzusra, ez a peregrinusok 51 %-a. Nem véletlenül figyelt fel már-már kirívóan magas arányukra a reformkor hajnalán Lenhossék Mihály, majd 1845-ben Töltényi Szaniszló. Az erdélyiek viszonylag magas száma az egyetem közelsége mellett a magyar nyelvű oktatással magyarázható. Pest tehát egyrészt a birodalom más részeiből érkező szegény diákoknak az első, közeli állomás volt, ahol diplomát szerezhettek, 17 7 másrészt, ezt jelzi a sok félbehagyott tanulmány, átmeneti állomásnak tekintették, mielőtt a birodalom másik univerzitásán diplomát szereznének. Az egyetem tehát nem csak Magyarországon, hanem a Habsburg Birodalmon belül is jelentős központnak számított. Annak határain túlról csak szórványosan érkeztek diákok, többnyire valószínűleg egyéni döntés, személyes kapcsolatok alapján választották Pestet tanulmányaik színhelyéül, mint például a Török Birodalom balkáni részéről származó hallgatók, akiknek valószínűleg Pest jelentette a legközelebbi „európai"' egyetemet. Izraelita diákok a sebésztanfolyamon Mint az a cseh- és morva helyen született diákoknál is látható, jelentős különálló csoportot alkottak a zsidó vallású diákok. A reformkorban összesen 798 ilyen hallgató járt az egyetemre. I7 K Egy részük a Habsburg Birodalom szomszédos tartományaiból, vagy szomszéd 17 4 SZÖGI LÁSZLÓ: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom egyetemein I. 1790-1850. Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban I. Budapest - Szeged, 1994. 14-15. 17 5 uo. 15. I7 í' Összesítve az itteni hallgatók 70 %-a volt zsidó (331 fő). Második legjelentősebb csoport értelemszerűen a római katolikusoké volt, 244 fővel (36 %). I 7' A galíciai zsidó diákok a jelek szerint nem szívesen jártak Lembcrgbe, sokuk csak elkezdte ott tanulmányait, ám azt Pesten folytatta. I7 N Kis (Kiss) Jacobust több évig járt a pesti egyetemre, dc nem fejezte bc azt, vagy nem itt szerzett diplomát. A Classificatiós kötetekben 1829-ben cs 1830-ban római katolikusnak, 1831-ben és 1832-ben azonban zsidónak mondják. Kishez hasonló Krajevszky Franciscus esete, aki 1840-1841 -ben elsőéves római katolikus diák, 1842-ben viszont zsidó az osztályozási kötet szerint. Áttért zsidó lehet Bartl Joannes, aki 1832-ben még zsidóként, rá következő évben már római katolikusként szerepel az Osztályozási kötelekben. Griesel (a promotiós kötetben Griesl) Laurentiust tévedésből írhatták 1831-ben zsidónak, mert az előző év osztályozási keletében és a promoveáltak között római katolikusnak írják. Grieslt ezért nem számítottam a zsidó diákok közé. Grünhut Zsigát 1845-ben a reformátusok, 1846-ban a zsidók közé sorolják. Az utóbbit valószínűsíti, hogy a a többi Grünhut vczetéknevü (Griinhut Felix, Ignatius) diák is zsidó volt. Blau Simeont 1835-1838 között zsidónak, 1839-ben tévedésből római katolikusnak mondják, a promotiós kötetben újból izraelitaként szerepel. A nagybecskercki Fetter Ignatius 1832-ben zsidóként iratkozik bc, dc abbahagyja tanulmányait. 1841-ben és 1842-ben újból jelentkezik a sebészképzésre, de ekkor már római katolikusként szerepel. SOTIÍ Lt. l/f 2. kötet 842. p. 548. ssz. és l/f 3 kötet 301. p. 978. ssz.
