Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Simon Katalin: A pesti egyetem Orvosi Kara a reformkorban (1825-1848)
Simon K.: A pesti eg s'etem Orvosi Kara a reformokorban 121 1825-ben kezdte el a német nyelvű kurzust, amit ekkor abbahagyott, lehetséges, hogy viszszament harcolni az ekkor még épp szabadságáért küzdő Görögországba. Mindenképpen értékelendő, hogy tizenhárom év után, 1838-ban visszatért Pestre, és volt energiája befejezni a korábban éppen hogy megkezdett sebészkurzust: három évet járt az első, és egyet (1841/1842) a második évfolyam óráira. 1843 júniusában avatták polgári sebész és szülészszé. 16 9 Mivel Pesten nagyszámú görög kereskedőkolónia élt ekkoriban, valószínűsíthető, hogy velük kapcsolatban kerülhetett Leonardus Joannes Magyarországra. A thessáliai Leonardus Joannes mellett még egy, szintén orthodox diák járt Pesten a reformkorban. Orfanus (Orphanus) Nicolaus Konstantinápolyban született, majd gyógyszerészinas volt Bukarestben. 1833-ban rendkívüli hallgatóként vett órákat az elsőéves német nyelvű kurzuson, amit utána abba is hagyott. 17 0 Valószínűleg csak leendő gyógyszerészi pályájához akart kiegészítő ismereteket szerezni. A Balkánról szórványosan érkeztek még peregrinusok Pestre. A Török Birodalomból több görögkeleti peregrinus is jött Pestre. Macedóniából két diák próbálkozott meg a sebészeti stúdiumok elsajátításával, de egy év után otthagyták azt. 17 1 A másik török tartomány, Bosznia fővárosából, Szarajevóból származó Jovanovits Nicolaus végigjárta a két évfolyamot, és oklevelet is itt szerzett. 17 2 A kivételes peregrinusokhoz tartozik két itáliai, természetesen katolikus, diák. Croce Petrus 1829/1830-ban volt első-, a rákövetkező tanévben pedig másodéves Pesten, ahol oklevelet is szerzett 1 832-ben. 17 3 A pápai államból, Rómából érkező DelaSoave (DellaSoave) Joannes 1 830/183 I-ben és 1831/1832-ben járt az elsőéveseknek tartott német nyelvű kurzusra, utána eltűnik a Classificatiós kötetekből, feltételezhetően más, nívósabbnak számító egyetemen szigorlatozott végül le. A peregrináció szerepe a pesti egyetem sebésztanfolyamán Megvizsgálva a Pesten megforduló diákokat, az alábbi következtetéseket lehet levonni: Pontosan a sebészhallgatók negyede (658 fő) külföldön született, tehát semmiképpen sem szabad lebecsülnünk a pesti egyetem szerepét a korszak felsőoktatásában. Ezen diákok döntő többsége, 627 fő (95 %) a Habsburg Birodalom valamelyik tartományából származott. Ez tulajdonképpen érthető is, ha meggondoljuk, hogy II. József 1784-ben visszaminősítette a birodalom legtöbb felsőoktatási intézményét, és Bécs, Prága, valamint Lemberg mellett egyedül Pesten lehetett egyetemi diplomát adó képzéseket folytatni. A hálózatba a napóleoni háborúk után csatlakozott Padova és Pavia, majd a volt jezsuita univerzitások, Olmütz, Graz és Innsbruck, korszakunk végén, 1846-ban pedig Krakkó. Ezek azonban, a kettő itáliai kivételével, nem tudtak felzárkózni a II. József-féle rendezés által vezető pozícióba kerülő intézményekhez, Padova és Pavia pedig inkább az itáliaiak, és nem a Habsburg Birodalom lft 9 SOTE Lt. l/f 3. kötet 317. p. 1079. ssz. 17 0 SOTE Lt. 1/c 4. kötet 48-49. p. 17 1 Bcrovnli Joannes 1827-ben, Perinyi Mihály 1845-ben lett elsőéves német nyelvű diák. 1 1831-ben iratkozott be és három évig volt első-, majd két évig másodéves. 1837-ben lett polgári sebész és szülész. SOTE Lt. l/f 2. kötet 894. p. 701. ssz. 1 7' Croce polgári sebész és szülész lett. SOTE Lt. l/f 2. kötet 826. p. 467. ssz.
