Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Simon Katalin: A pesti egyetem Orvosi Kara a reformkorban (1825-1848)

Simon K.: A pesti eg

s'etem Orvosi Kara a reformokorban 115 Harminchétén csak az elsö tanévig jutottak el az erdélyiek közül. Ennek két esetben elhalálozás volt az oka,

1'' huszonegy alkalommal viszont egyszerűen félbeszakították tanulmányaikat a jelentkezők. Az erdélyiek mellett a Habsburg Birodalom más tartományaiból is érkeztek diákok a pesti egyetemre. Figyelemreméltó a cseh- és morvaországi peregrinusok jelenléte. Morvaországból 160, Csehországból 134-en jöttek ide a reformkorban tanulni. Többségük városi környezetből, így a csehországiak közül 14-en Prágából, heten Kolínból, Morvaországból pedig hatan Brnóból, tízen Nikolsburgból, nyolcan Leipnikből, heten Ivancicéböl (Eibenschütz), hárman-hárman Austei litzből és Olmützből (Olomuc). Ebből a két tartományból szinte kizárólag zsidó vagy katolikus vallású diákok jöttek Pestre.

1,

2 A morvaországiak harmada, 51 fő volt katolikus, míg a cseheknél ez az arány valamivel kisebb: 28 %-uk, azaz 37 fő tartozott a katolikus egyházhoz. A csehországi zsidók nagyrészt kcreskedőcsaládból (54) kerültek ki. Emellett három esetben a hallgató apja sebész volt. Az itteni katolikus diákok apjánál kevesebb, ám annál összetettebb adatok állnak rendelkezésünkre. Társadalmi hovatartozás szerint három polgári családból, egy pedig parasztiból jött. Foglalkozás szerint három apja volt kereskedő, négyé kézműves (például takács), egyé pedig gazdálkodó. Több esetben értelmiségi családból jöttek a diákok.

1" Mindössze egy hallgató apja volt sebész. A 108 morvaországi zsidó majdnem fele, 48 kereskedöcsaládból származott. Háromnak kézműves (pl. dohánykészítő), kettőnek élelmiszer-kereskedő (obsonaíor), kettőnek gazdálkodó volt az apja. Négyen értelmiségi környezetből jöttek, mert háromnak tanár, egynek pedig jegyző volt az apja. Emellett tudjuk még, hogy az egyik diák gyámja kereskedő, a másiké pedig kézműves volt. Három morvaországi zsidó apja, egynek pedig a gyámja is sebész volt. Az innen származó katolikusok társadalmi hátterét vizsgálva öt polgári és három paraszti családot találunk. Foglalkozás szerint négy apja kereskedő, hété kézműves (kettő gyámja szintén), háromé földműves volt. Három diáknak már az apja is a sebészi hivatást gyakorolta. Egy-egy hallgató apja, illetve gyámja pedig értelmiségi pályán működött: Az olmützi Goba Michael, aki egyébként gyógyszerészlegény is volt, 1829-ben iratkozott be az elsőéves németek közé, apja kamarai hivatalnok volt. Az 1840-ben elsőéves német nyelvű diák, Karletz Josephus gyámja ügyvéd volt. Karletz egyébként még ebben az évben ott is hagyta az orvosi kart, az anyakönyvek szerint kizárták hanyagsága miatt, valamint azért, mert lopással gyanúsították.

1'

4 A cseh- és morvaországi peregrinusok magas száma azért is magyarázatot követel, mert ezek a diákok nagyrészt zsidók voltak, és a zsidó hallgatók számára Prágában ekkor jobb körülmények voltak biztosítva, mint Pesten. 1

1 A Marosvásárhelyről származó Kováts Joannes és a fogarasi Rátz Josephus 1834-ben iratkoztak be a magyar kurzusra, de haláluk megakadályozta őket annak befejezésében. 1,

2 Egyetlen kálvinista van köztük, Kaula Joannes, ö azonban valószínűleg (tan.: 1835/1836-1838/1839) Magyarországon élhetett már ekkor, mivel nem a német, hanem a magyar kurzusra járt. ' " Két hallgató apja hivatalnok volt, egyé pedig tanár. Két diák apjánál több foglalkozást is megjelölnek a Classifieatiós kötetek. Kaiser (Kaiszer) Joannes apját egyszer kézművesnek, egyszer pedig uradalmi számtartónak (officialis dominialis) nevezik. Kaiser 1825-ben és a rá következő évben iratkozott be az elsőéves németek közé, tanulmányait nem fejezte be. Az 1833/1834-ben elsőéves német diák, Treshlik Josephus apjának foglalkozása is bizonytalan, hivatalnoknak és gazdálkodónak is mondják. 1,

4 SOTE Lt. l/e 7. kötet 56-57. p. Itt Joannes keresztnévvel szerepel.