Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Simon Katalin: A pesti egyetem Orvosi Kara a reformkorban (1825-1848)

Comm. de /fist. Artis Med. 206—209 (2009) nemzetiségű, kolozsvári Nagy Moyses 1825-1827 között járt a magyar kurzusra.

12

. Görög katolikus mindössze egy hallgató volt, a fogarasi Teflán György. Teflán a hadseregnél szolgált előzőleg, 1844-ben jelentkezett a magyar nyelvű tanfolyamra, ahova három évig járt. Csak két erdélyi zsidó hallgató ismert ebből a korból, a kolozsvári kereskedőcsaládból származó Deutsch Albertus, aki 1834-ben iratkozott be a magyar kurzusra másodévesnek, valamint Mayer Dávid, aki 1828/1829-1831/1832 között járt a német kurzusra.

12

4 Erdélyi ortodox sebészdiákot nem találunk Pesten. Az erdélyi diákok családi hátteréről viszonylag keveset lehet tudni. Hat esetben polgárnak, háromszor pedig nemesnek nevezik a hallgató apját.

1

2' Foglalkozás alapján az alábbiakat lehet megtudni róluk: tíz diák apja kézműves,

1

2'

1 négy-négy diák apja hivatalnok,

12

7 illetve gazdálkodó, kettőé pedig kereskedő volt.

l2í

í Csupán háromnak az apja és kettőnek a gyámja volt sebész.

12

9 Sok diák csak résztanulmányokat folytatott Pesten. Erdélyiek esetében huszonketten csak a második évet végezték el itt, közülük a matrikulák alapján négyről biztosan tudjuk, hogy előtte a Kolozsvári Orvos-Sebész Intézetbe jártak.

13

0 Öt kivételével a magyar kurzusra iratkoztak be, így feltételezhető, hogy közülük többen is tanulhattak előtte Kolozsvárott. I2

, A Promotiós kötetből azt is megtudjuk, hogy nemesi származású. 1828-ban lett polgári sebcsz és szülész. SOTE Lt. l/f 2. kötet 788. p. 303. ssz. 12

4 Teflán György nem szerepel a Promotiós kötetekben, ha szerzett oklevelet, azt nem Pesten tette. Deutsch Albertus viszont 1836-ben kapott itt polgári sebész és sziilészi diplomát. SOTE Lt. l/f 2. kötet 889. p. 676. ssz. Lambman (Lambmann) Joannes (szül.: Nagyszeben, 1827/1828-1830/1831 között járt a német kurzusra), Lengyel Carolus (szül.: Brassó, 1832/1833-1835/1836 között volt magyar sebészhallgató), Péterfy Carolus (tan.: 1838/1829-1840/1841), Schmidt Paulus (szül.: Beszterce, 1839/1840-ben volt másodéves német diák) és Szappanos Josephus (tan.: 1841/1842-1842/1843) apja polgár. Nagy Sámuel (tan.: 1838/1839-1840/1841) apjáról megemlítik, hogy Senator, azaz városi tisztségviselő volt Lestyan (Lesztan) Joannesé (szül.: Csíkkozma, 1829/1830-1833/1834 között járt a magyar kurzusra) és Lukáts Vollgangusé (szül.: Szilágynagyfalu, 1832/1833-1834/1835-ben volt másodéves magyar diák) és a marosvásárhelyi Sombory Alexius (tan.: 1842/1843-1843/1844) atyja nemesi rangot viselt. Leitner Emericus egyik gyámja, Gaspai Josephus szintén nemes volt. Leitner 1827-1832 között öt alkalommal iratkozott be az elsőévesek közé, de azokat renitensen elhagyta. I2

f' Egész pontosan: kettő apja szabó, egy-egy pedig takács, kádár, kosárfonó és takács volt. 12

7 A hivatalnok-gyermekek közé nem számítva Andre Fridericust (Id. lentebb). Egyikük, a kolozsvári Vajda Antonius (1834-ben iratkozott bc a magyar kurzusra, de otthagyta azt) atyja a Guberniumban volt kancellista. I2I

< A medgyesi evangélikus Andre Fridericus apjáról egymásnak ellentmondó adatok állnak rendelkezésünkre. Egyszer Sámuelnek és cassae perceptorwak, máskor pedig Dánielnek és opifexnek, azaz kézművesnek nevezik. Andre Fridericus 1835/1836-ban és a rákövetkező évben volt elsőéves német hallgató Pesten. Egyegy erdélyi diák kézműves apjáról azt is tudjuk, hogy kádár, illetve szabó volt. 121

1 A Kapnikról származó Zeller Franciscus 1836-ben és 1838-ben beiratkozott a magyar kurzusra elsőévesnek, de mindkétszer abbahagyta azt. A magyarláposi Bakony (Bakonyi) Josephus 1837/1838-ban volt elsőéves, a rákövetkező két évben pedig másodéves. 1841-ben szerzett polgári sebész és szülészi oklevelet. SOTE Lt. l/f 2. kötet 294. p. 927. ssz. Mindketten római katolikusok voltak, apjuk a fiúk születési helyén működött. A református, nagyenyedi Virágházy Alexius (1839-ben iratkozott be az elsőévesek közé) apja szintén fia szülőhelyén élt és működött még. A fentebb említett Leitner Emericus egyik gyámja, Hermann Fridericus szatmári-, Szakovszky Carolus, a brassói Pann Jacobus gondoka pedig brassói sebész volt. 1,

0 A nagyenyedi Bak Josephus (1837/1838-ban volt másodéves magyar Pesten) két évet, a dévai Lengyel Antonius (1832/1833-ban volt másodéves magyar) és a szilágynagyfalusi Lukáts Volfgangus (1832/18331833/1834-ben járt Pestre) egy-egy évet tanult Kolozsvárott. A kolozsvári Péterfy Carolus 1837-ben jött Pestre. Lengyel emellett céhlegény is volt. Lukáts Pesten is szerzett sebészmesteri diplomát 1835-ben. SOTE Lt. l/f3. kötet 11 p. 1762. ssz.