Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Simon Katalin: A pesti egyetem Orvosi Kara a reformkorban (1825-1848)
Simon K.: A pesti eg s'etem Orvosi Kara a reformokorban 115 mokban mérve ez az arány magyaroknál a legnagyobb 1834-ben volt, ekkor a 91 beiratkozóból 44 fő rendelkezett céhes előtanulmányokkal (40 sodalis és 4 tyro), a legkisebb pedig 1838-ban volt (57 elsőévesből 7 legény és 2 inas). A céhből kikerülők és beiratkozok aránya 1846/1847-ben és 1834/1835-ben volt a legnagyobb (1846: 29 inas : 49 elsőéves, 59%; 1834: 44:91, 48%), 1833/1834-ben és 1838/1839-ben a legkisebb (1833: 11 legény és 1 inas : 95 elsőéves, 12%; 1838: 9 : 57, 15,7%). A németeknél ugyanezek a következőképp alakulnak. Abszolút számokban mérve 1830-ban volt a legtöbb céhlegény és inas az elsőévesek között (38 : 174), a legkevesebb pedig 1833-ban (5 : 177). Relatív mértékben 1846ben és 1844-ben voltak a legtöbben (1846: 26 inas a 48 elsőévesből, 54%; 1844: 19 inas, 52 beiratkozó, 36,5%), 1833-ban és 1831-ben a legkevesebben (1833: 3 legény, 2 inas a 177 elsőévesből, azaz 2%; 183 1: 214 beiratkozó, ebből 22 legény és egy inas, 10%). Külföldi sebészhallgatók Pesten A reformkor bő húsz éve alatt az anyakönyvek és osztályozási kötetek alapján összesen 2618 scbészhallgatót sikerült kimutatni. 11 9 Erdélyiek összesen 98-an keresték fel ebben az időben a pesti egyetemet. Döntő többségük városi születésü, azon belül is magyar nemzetiségű környezetből érkezett, kisebb hányada pedig a szászok köréből, így tizenheten Kolozsvárról, tizennégyen Marosvásárhelyről, tizenketten Brassóból, öten Nagyszebenből és négyen Besztercéből, hárman-hárman Fogarasról, Szászvárosból és Nagyenyedről, kettenketten Erzsébetvárosból (Ebes falva), Tordáról, Medgyesről, Désről és Déváról. A 98 erdélyiből harminc római katolikus volt, négynél a felekezeti hovatartozás nem teljesen tisztázott, mivel közülük hármat az első években kálvinistának, utána pedig római katolikusnak neveznek, egyet pedig épp fordítva. A kolozsvári Kováts Dionysius 1836-1838 között római katolikusként, 1839-ben viszont, amikor abbahagyja tanulmányait, reformátusként szerepel. A római katolikusok négy kivételével a magyar kurzusra jártak. 12 0 A négy kérdéses református mellett harmincnégy kálvinistát találunk még az erdélyiek között. 12 1 A reformátusok nemzeti hovatartozására utal, hogy mindannyian a magyar kurzusra jártak. 12 2 Huszonhatan evangélikusok voltak. Bizton állítható, hogy erdélyi szászokról van szó, mivel öt kivételével — ellentétben a reformátusokkal — a német nyelvű kurzust hallgatták. A többi erdélyi felekezetet mindössze egy-két hallgató képviselte. A valószínűleg magyar "" A szám nem teljesen pontos, mert cgy-kct esetben nem sikerült megállapítani, hogy ugyanarról a személyről vagy másról van szó. Itt külön személyiségként kezeltem a hallgatókat, és kiemeléssel utaltam az Excel-alapú adatbázisban a bizonytalanságokra. 12 0 A medgyesi l lacnter Petrus 1832-ben iratkozott be a másodéves németek közé, a brassói Pann Jacobus 1835bcn és 1836-ban járt az elsőéves német órákra. A fogarasi származású Futsek Franciscus 1840/18411841 /1842-ben volt másodéves német sebészhallgató. A szebcni Kováts András 1844/1845-1845/1 846-ban járt az elsőéves német kurzusra, amit abbahagyott. 12 1 A Brassóban született Lengyel Carolust, aki az. 1832/1833-1835/1836-os tanévekben végezte Pesten tanulmányait, tévedésből nevezték 1833/1834-ben evangélikusnak, mivel mind előtte, mind utána reformátusnak mondják és a Promotiós kötetben is úgy szerepel a polgári sebész és szülészek között. SOTE Lt. l/f 2. kötet 900. p 734. ssz. 12 2 Egyedül a brassói, lelkészcsaládból származó Zink Fridericus járt a német nyclvíi kurzusra (1828/1829, másodéves), míg a marosvásárhelyi Hegedűs Dániel magyarul kezdte (1837-ben, majd ismét felvéve 1844-ben) tanulmányait, és németül fejezte bc azokat (az 1845/1846-os tanévben).
