Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Simon Katalin: A pesti egyetem Orvosi Kara a reformkorban (1825-1848)
Comm. de /fist. Art is Med. 206—209 (2009) általa elképzelt jövőjéről közvetve a sebészet sorsáról is olvashatunk. Stoltz szerint olyan szakembereket kellene képezni, akik öt év képzés után orvosdoktori és sebészdoktori vizsgát is tesznek, emellett szemész- és szülészmesteri képesítést is szereznek - és csak ezután folytatnának egy vagy kétévnyi gyakorlatot polgári és katonai kórházban. Tehát Stoltz elképzelése szerint a modern orvosnak több-kevésbé mindenhez értenie kell. 10 3 Az Orvosi Tár ugyanazon számában, amelyben Stoltz véleménye megjelent, jelentette meg Bugát Pál a sebészképzés jövőjéről szóló elképzeléseit, Sebészeink ügye a javaslat irányában címmel. 10 6 Emlékei szerint ő vetette fel elsőként, már 1848 előtt, a sebészmesteri tanfolyam megszüntetésének szükségességét, de Töltényivel ellentétben más indokból. A orvosi karon szerinte „...mi két rendbeli orvosokat nevelünk, mi éppen ollyan, mintha a papi rendnek is két nevelő intézete volna, mellyek egyikében csak káplánokká, másikában pedig merő kanonokokká és püspökökké leendő egyének neveltetnének...[az eszmét most is pártolja], mit mind az egyenlőség nagy eszméje, mind pedig a kasztok lerombolása, s ekként ember emberhözi szorosabb odasimulása, az annyiféle viszálkodások okainak félremozdítása hatalmasan parancsolnakBugát tisztában van azzal, hogy a javaslat károsan érinti a seborvosokat, de kiáll mellette. Egyrészt, hogy ne legyen a jövőben még nagyobb „túltermelés", mert a végén senki nem fog tudni megélni - noha nem tagadja a sebészek hasznosságát. 10 8 Kéri az orvosdoktorokat, hogy legyenek belátóbbak a sebészekkel szemben, mert I. „testvérszakmáról" van szó, amely nélkül az országban jelenleg semmire nem mennének, és 2. a seborvosi képzés megszüntetését nem lehet keresztülvinni a sebészek nélkül. Bugát szerint csak egy megoldás lehetséges, a két képzés egyesítése: „...a bennünket választó khinai fal, ha nem épenséges lerontása által is, legalább a rajta keresztül nyitandó ajtó által. — Uraim! még egyszer mondom, az idők nagyot változtak, sőt folyton órárul órára változnak, a spectabilis és perillustris, és még inkább a magnificus és illustrissimus világnak vége van, és ha vége nincs, nyakára akarunk hágni, az emberiséget egy niveaura hozni, azért nekünk is olcsóbbra kel! magunkat tartani, ne hogy olcsó áron se keljünk (!), és kelljiink, de korántsem azért, hogy mi [ti. az orvosdoktorok] vesszünk, hanem hogy mások nyerjenek; nem azért, hogy süllyedjünk, hanem hogy másokat magunkhoz emeljünk...nyíltan megmondom, hogy azon érdemes seborvos-testvéreinket, kik magokban erőt éreznek, s kik magokat az általunk o/ly igen silánynak... tartott egyetemi nevelés után az életben folytonosan müveitek, (mert ez ám az igazi miveltség), és kik lakta vidékünkön közbizodalmat, tiszteletet és szeretetet vítak ki, emeljük magunkhoz akkép, hogy egy rövid s ingyen...egyetemi tudományokhoz tartozó tanágakbul tartott status-examen után tudori diplomával lássuk el őket." I0 9 így az orvosdoktort és seborvost elválasztó „khinai faF'-at is lerombolnák, és az alacsonyabb rendűnek tartott sebészeket is magasabb tudományos képzettséggel látnák el. 10 5 Uo. 341. Bugát Pál: Sebészeink ügye a javaslat irányában. In: Orvosi Tár, 1848. május 28. Negyedik folyamat, 22. sz. 342-347. " , 7 Uo. 342-343. I0 H Uo. 344-345. Uo. 346-347.
