Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - BALEGOVÁ, Jana: A volt rudnoki ásványfürdő Mayer Henrik törzskapitány beszámolójában
A VOLT RUDNOKI ÁSVÁNYFÜRDŐ MAYER HENRIK TÖRZSKAPITÁNY BESZÁMOLÓJÁBAN BALEGOVÁ JANA Tudósítások az ásványvíznek a gyógyításban való használatáról már az ókori szerzők müveiben is előfordulnak (például Plutarchosznál vagy Plíniusznál), habár azokban az időkben még nem volt lehetőség az ásványvíz vegyi összetételének és farmakológiai hatásának alapos vizsgálatára. A mai modern tudomány eszközeit gyakran az akkori orvosok és bölcsészek spekulációval bélyegzett elvei helyettesítették, mint az például Empedoklésznél, Hippokratésznél vagy Arisztotelésznél figyelhető meg. Az ásványvíz vegyi összetétele és gyógyító ereje iránti tárgyilagos és kritikus érdeklődés kezdete a humanizmus és reneszánsz időszakára vezethető vissza, amikor az ember megújuló érdeklődése a környező tennészet iránt új impulzusként hatott a természettudomány fejlődésére. Az ásványvíz vegyi összetételének és a beteg testre való hatásának kutatását jelentősen befolyásolták Theophrastus Paracelsus müvei (1493 - 1541), aki híveivel együtt érvényesítette az orvosi gyakorlatban az erős hatású, főként ásványi eredetű vegyi anyagokat. Az ásványvizek tudományos kutatása azonban csak a 17. században vette kezdetét Boy le Robert (1627 - 1691), Lister Martin (1638- 1712), í-f järne Urban (1641 - 1724) tevékenységének köszönhetően. 1 A balneográfia meghonosításának úttörője Magyarországon a sziléziai származású humanista tudós, később eperjesi tisztviselő, királyi tanácsos és a sárosi vár parancsnoka, Werner György (a 15. század vége - 1556) 2 volt, aki két latin nyelvű dolgozatában leírta a magyarországi források vizeinek különlegességét (De admirandis Hungáriáé aquis hypomnemation - Magyarország csodálatra méltó vizeiről, első kiadás Bázel 1549) J és a szepesi régióban (Hypomnemation de aquis in Scepusio admirandis - Szepesség csodálatra méltó vizei - Bécs 1551) 4 . A magyarországi balneográfia fejlődéséhez a 17. - 18. század' Bugaj, R. S.: Prace balneologiczne lekarzy polskich wieku odrodzenia. In: Studia i materialy z dziejów nauki polskej. T. 4. Warszawa, 1956. 79. 2 lásd: Balegová, J.: Juraj Werner - preSovsky rektor a humanista. In: Acta Paedagogicae. II. Presov, 2002. 89-98; SariSsky hrad vőasoch Jurája Wernera. In: Pamiatky amúzeá. 4. Bratislava, 2003. 18.-21; Juraj Wernher a poéiatky Spiäskej komory. In: Terra Scepusiensis. Stav bádania o dejinách Spi§a. Levoca - Wroclaw, 2003. 553-558. 3 A mü népszerűségét igazolja 15 kiadása (ebből 6 német nyelvű), 1551-töl 1553-ig. (Bázel, Antverpen, Bécs, Köln, Frankfurt). Szlovák nyelvű: Wernher, J.: O podivuhodnych vodách Uhorska. Fordította: Ján KoSecky. Martin, 1974. Jelenleg új szlovák fordítása készül. 4 Szlovák fordításban: Wernher.!.: Podivuhodné vodynaSpisi. Fordította: Augustin Rebro. Martin, 1980.
