Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - PUSZTAI Gabriella: Magyar orvosok távoli tájakon

ban a gazdasági helyzet, a fejlett, gazdag polgárság hiánya nem kedvezett megélhetési lehetőségeiknek. Az orvosokat szintén a „külföld" felé irányította a magyar tudományos élet hiánya, a továbbtanulás lehetősége, a meggazdagodás reménye, vagy a személyes csalódások. Kiáramlásuk rendkívül jelentős volt. A 18. században a diákok elsősorban Németországban, Hollandiában, Svájcban, esetleg Franciaországban, Angliában tanultak, a katolikusok Bécsben is képezhették magukat. A magyar egyetemi orvosképzés csak 1770-ben indult meg Nagyszombaton, később (1775től) a kolozsvári orvos-sebészi tanintézetben. A nyugati egyetemeken sok magyar orvostanár kapott katedrát a 18-19. században. A 18. század végétől többen indultak Oroszországba tanulni, majd dolgozni.

2 Már a 18. században eljutottak magyar orvosok Grúziába, Brazíliába, Holland Guayanába. Reineggs Jakabot (1744-1793) //. Heraclius, a grúzok utolsó nagy királya hívta meg fővárosába, Tbiliszibe. Az uralkodó főtanácsadója lett, s három évet (1778-81) töltött Jakub bejként a király mellett. Számos reformot kezdeményezett a grúz ipar, a bányászat és az egészségügy megteremtésére. Diplomataként ő dolgozta ki az orosz-grúz államszerződést. 1786-ban már Oroszországban élt, amikor Katalin cárnő kinevezte a birodalmi orvosi kollégium tagjává, majd tudós-titkárává.

3 Dél-Amerikában, Brazíliában négy éven át (1752-55) folytatott geológiai, botanikai gyűjtést Jaquin Miklós József, I. Ferenc császár udvari orvosa.

4 Balogh József (1750-1781?), Holland Guayana botanikai, zoológiai felfedezője lett 1779-ben, s úttörő munkájával megelőzte többek között Humboldtot? Az 1820-as években ellenkező irányba, kelet felé indult el Honigberger Márton János. 1828-ban érkezett Pandzsábba (a mai Pakisztánba). A nagy tudású „patikáriust" a maharadzsa udvari gyógyszerésszé, seborvossá és mechanikussá nevezte ki. 1831-ben a kalkuttai orvosi kongresszuson közölték a veszettség kutatásával kapcsolatos kiváló eredményeit.

6 Három kórház vezetését végezte, melyből az egyik feltehetően az elsőként alapított rabkórház volt a földrészen. Példamutató volt nyitottsága, mert nemcsak az európai orvostudományt sajátította el, hanem az ősrégi indiai gyógyító eljárásokat is.

7 Az 1800-as évek elejétől sokak számára az ígéret földjének tűnt Észak-Amerika.

8 Az egyedi orvosi kivándorlásokat, utazásokat politikai és gazdasági okokból több kivándorlási hullám követte az ország 19-20. századi történelme során. Krajtsir Károlynak (1804-1860) a lengyel szabadságharc katonaorvosaként kellett menekülnie a vereséget követően (1831) nyugatra. Később az Egyesült Államok első magyar származású professzora lett a virginiai egyetem.

9 A soproni születésű, 1929-ben New Orleans-ba érkező Luzenber Károlyt, az Orvosdoktor, 1014 sebész működött. Gortvay Gy. (1953) 66, 237. Kevés orvosunk viszont kitűnő képzettségű volt. dr. Schulthcisz E.-Tardy L. (1960) 10. 2 Schultheisz E.-Tardy L. (1960) 7. 9. 12. 35. Oroszországot ázsiai területei miatt tartottam szükségesnek megemlíteni, hiszen több magyar orvos tevékenykedett az ország ázsiai területein. 3 Schultheisz E.-Tardy L. (1960) 103-132. 4 Ács T. (1940) 185. 1727-ben született Hollandiában magyar szülők gyermekeként. Nagy szerepe volt Amerika geológiai, vegytani megismerésében. Az első módszeresen kutató magyar vegyész. 5 Magyar Utazók Lexikona (1993) 32. 6 A Honigberger gyógyító eljárással sikerült a veszett állatok marása következtében előállott halált okozó hydrophobia! kiküszöbölni, Ács T. (1947) 39. 7 Ács T. (1947) 39; Mezey 1. (1963) 19-29. 8

ÁcsT. (1940)41-44; Dojcsák Gy. (1985) 47. 9 Ács T. (1940)41-44; Dojcsák Gy. (1985)47.