Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - VARGA, Gabriella: A comparative study of the social-political determinants of infant and child mortality in Sweden and Hungary 1850-1945. - Összehasonlító tanulmány a svéd és a magyar csecsemőhalandóság szociálpolitikai tényezőiről 1850 és 1945 között

hasonlítottuk össze. Ezeken a tényezőkön kívül azt is megvizsgáltuk, hogy az anya családi viszonyai, a bábák tevékenysége, valamint a felekezeti hovatartozás hogyan befolyásolta a gyermek- és csecsemőhalandóságot. írásom tudományos cikkeken és statisztikai adatokon alapuló összehasonlító tanulmány, forrásom: www.medorg.scb.se, PubMed, a Magyar Központi Statisztikai Hivatal, a Svéd Központi Statisztikai Hivatal, a Karolinska Intézet és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtára. Megállapítások: A 19. sz. közepén a magyar csemcsemőhalandóság kétszer olyan magas volt, mint a svéd. Svédországban már a 19. sz. első évtizedeiben észlelhető volt a csecsemőhalandóság állandó csökkenése, míg Magyarországon ez csak 1870-től volt megfigyelhető. A javulás Magyarországon többször is megállt: először a 20. sz. elején, majd a két világháború idején. Stockholmban és Budapesten is rizikófaktornak számított az, ha az anya nem volt férjezett, illetve, ha igen szegény volt. A vallás is szerepet játszott, hiszen a budapesti izraeliták körében kisebb volt a valószínűsége, hogy a csecsemők nem érik el az első életévüket, mint a római katolikusok közt. Az iskoláztatás, a bábaképzés, a kötelező himlőoltás, a csatornarendszer fejlesztése, a fokozott alkoholfogyasztás elleni intézkedések bevezetése mind hamarabb megkezdődött Svédországban, mint Magyarországon. Az írniolvasnitudás korábban vált általánossá a svédeknél, és az életszínvonal is magasabb volt náluk. A becsült svéd GDP a 19. sz. utolsó évtizedeiben kétszerese volt a magyarénak. A svéd társadalom nemzetiségileg is homogénabb volt, az országot nem sújtotta háború vagy idegen megszállás, illetve gazdasági összeomlás, forradalom, területi veszteség. Következtetések: A két ország gyermek- és csecsemőhalandósága közötti különbséget a következő tényezők magyarázhatják: A bábák munkája, a korai, jól szervezett és elterjedt kötelező himlőoltás valamint a korai csatornázás Stockholmban. A szülők iskolázottsága és az ország életszínvonala valószínűleg kisebb szerepet játszott a különbségekben. Az állam egészségügyi elkötelezettsége, a demokrácia szintje, valamint a 200 esztendős svéd békeidőszak azonban mind-mind befolyásolták és magyarázzák a két ország halandósági szintje közti különbséget. IRODALOM 1. Acsádi, Gy. 1965: A középkori halandóságra vonatkozó palodemográfiai kutatások eredményei, [Results of a palodemographic research of the medieval mortality], Történeti Statisztikai Évkönyv, Budapest, 3-34. 2. Andersson, T. et al. 2000: Community-based prevention of perinatal deaths: lessons from nineteenth-century Sweden, International Journal of Epidemiology, Vol. 29, pp. 542-548. 3. B. Lukács, Á. 1967: Adalék az 1820-as évek halandósági viszonyaihoz. Magyarországon, [Additional material to the mortality rate of the years 1820 in Hungary]. Történeti Statisztikai Évkönyv. Budapest. 241-261 4. Bakács, T. 1948: Budapest Közegészségügyének 100 éve 1848-1948, Budapest. 5. Bengtsson, T., Lindtrsöm, M. 2003: Airborne infectious diseases during infancy and mortality in later life in southern Sweden, 1766-1894, International Journal of Epidemiology, Vol. 32, 283-294.