Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)

KÖNYVSZEMLE — BOOK REVIEWS

Köhler, Thomas: Rauschdrogen: Geschichte, Substanzen, Wirkung. München, Verlag C. H. Beck, (2008.) 128 p. Thomas Köhler professzor orvos és pszichológus, a hamburgi egyelem pszichológiai intézetében végezte tanulmányait. Számos könyvet publikált már, többek között Sigmund Freudról, a pszichés zavarok biológiai alapjairól és a kábítószerekről. Ebben a könyvében több érdekes kérdésre kaphatunk választ: Büntethető-c és büntetendő-e a cannabis fogyasztása? Miért káros az Ecstasy? Milyen hatása lesz az emberi szervezetre az évekig tartó heroinfogyasztás? Mit tartalmaznak a különféle „varázsszerek", szerelmi serkentők? A könyv szakavatott, de közérthető nyelven nyújt eligazítást a pszichoaktív anyagok összetételéről, lényegéről, hatásairól, úgymint az ópiumok és származékairól, a kokainról, az amfetamint tartalmazó készítményekről, a hallucinogén anyagokról, az orron keresztül felszippantható drogokról, továbbá a természetes és egyéb bódító drogokról. A kábítószerek fogyasztása nemcsak orvosi és biopszichológiai probléma, hanem legalább annyira jogi kérdés is. A probléma nem új keletű, az emberiség történelmét végigkíséri, kísérti. A könyvben olvasható történelmi visszapillantások segítségével sok mindenre kapunk választ: többek között arra, hogy a bódító drogokat és más psziochotróp anyagokat hogyan és miért fogyasztották 2000 éven át. Bemutatja egyrészt a formai különbségeket, másrészt azokat az eltéréseket, amelyek az egyes kábítószerek hatásában és hatásmechanizmusában mutatkoznak. Rávilágít azokra a speciális neurokémiai alapokon nyugvó elváltozásokra, amelyek kialakulnak az emberi szervezetben, ha hosszú ideig élnek ezekkel az anyagokkal. Az orvos-pszichológus szakíró saját hazája kábítószer ügyét ismeri, ezért természetesen a Németországban kapható úgynevezett egzotikus és ritka drogokat vizsgálja kultúrhistóriai szempontból. Más szenvedélybetegségekkel, mint pl. az alkoholfogyasztással és nikotinfüggőséggel, nem foglalkozik a tanulmány, bár ezek is nagyon súlyos orvosi és társadalmi problémát jelentenek, mint ahogy nem témája a faidalomcsillapítók és nyugtatószerck fogyasztásának és hatásának kérdése sem. Annál több szó esik viszont az ópiumról és a belőle készített opiátokról, a cannabis származékokról, a kokainról, a pszichostimuláló (izgatószerekről), továbbá a hallucinogén anyagokról. Részletesen foglalkozik a gyógyászati alkalmazásaikkal, valamint a rituális és a vallási szertartásokon használt bódító drogokkal. A szakszöveg egyhangúságát oldják az irodalmi és művészi vonatkozásokat érintő alfejezetek. I lires emberekről ír, akik kapcsolatba kerültek ezekkel a nem éppen veszélytelen anyagokkal: Sigmund Freud kokainista volt-e? - teszi fel a kérdést. A pszichoanalizmus atyja maga is fogyasztott kokaint, és saját eufórikus és pozitív tapasztalatairól számolt be 1884-ben és 1885-ben írt tanulmányaiban és a kokain gyógyászati célú alkalmazásában látta a jövőt. De hamarosan belátta, hogy a kokain huzamosabb ideig tartó fogyasztása, vagy annak nagyobb mennyiségű adagolása milyen káros és veszélyes következményekhez vezet szellemi és érzelmi téren. Kifejezetten pszichotikus reakciókhoz vezet. Ezért hamarosan elvetette terápiás alkalmazását. A szerző erősen kritizálja orvos-pszichológusként azt a zavaros jogi helyzetet, amely - egyes politikusok támogatásával - lehetővé tette bizonyos központi idegrendszeri betegségek esetén a szabad cannabis-fogyasztást. Németországban speciális orvosi receptre (úgynevezett BtM-receptre) felírt szintetikus cannabinoid szert lehet kapni patikákban, melyet gyógyszernek minősítve adnak terápiás célzattal sclerosis multiplex kezelése során. A professzor szerint hiányzik egy olyan egységes jogszabály-rendszer, amely rendezi a kábítószerek fogalmát. Szükség lenne a kábítószerek egzakt csoportosítására jellemzőjük szerint, pontosan megadva a kémiai összetevőjüket, hatásukat, gyógyászati célú alkalmazásukat. A szigorú szabályozással megelőzhető lenne az ilyen és ehhez hasonló jellegű jogi ellentmondás. A hosszú biopszichológiai és orvosi fejtegetések szigorúan szakmai jellegűek, mégsem érezzük feleslegesnek, mert nem unalmas magyarázatok vagy kötelező információközlések, hanem a szakember által közérthetően megfogalmazott tények. Általuk válik világossá a drogok szervezetre gyakorolt hatása és a drogfogyasztás hatásmechanizmusa. A drogok jellemzése és karakterizálása során a professzor kerüli a hatásvadász írói leleményeket, célja a minél precízebb tájékoztatás, hogy minél pontosabb képet adjon a kábítószerekről. A pszichotrop vagy pszichoaktív anyagok bemutatásával a szakmai igényeket is maximálisan kielégíti Thomas Köhler. Az alább ismertetett rövid fejezetcímek önmagukért beszélnek: 1. A kábítószerek és hatása: fogalom-meghatározás. Neurokémiai alapok, azaz akut hatás és a mechanizmus lényege. A pszichotrop anyagok jellemzői, hatása. Eufória és a középagy. Hallucinogén és pszichés hatás irodalmi példákon keresztül. A vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatások és más testi hatások. Tolerancia, azaz a hozzászokás és függőség alapjai. I lormon-tüneltan. A kábítószer-törvényről.