Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KISS Gábor: A cs. és kir. haditengerészet orvosi kara az I. világháború idején

A CS. ÉS KIR. HADITENGERÉSZET ORVOSI KARA AZ I. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN KISS GÁBOR Az Osztrák - Magyar Monarchia haditengerészetének nagyarányú fejlesztése és szervezetének újjáalakítása a kiegyezést követően, 1868-ban kezdődött. A Wilhelm Tegetthoff

1 tervei által létrejött szervezet alapjaiban a Monarchia összeomlásáig fennmaradt

2

. A Monarchia haditengerészetének szervezetéről azonban kevés magyar nyelvű irodalom áll rendelkezésre. A nyomtatott források elsősorban nem a haditengerészet szervezetével, hanem a flotta hajóiról, tengeralattjáróiról, illetve ezek I. világháborús tevékenységéről szólnak. Tanulmányom e hiány egy szeletét igyekszik pótolni a haditengerészet első világháborús orvosi karának bemutatásával. A Monarchia haditengerészete a cs. és kir. hadügyminisztérium tengerészeti osztályának, illetve a haditengerészet főparancsnokának felügyelete alatt működött

3

. Az egészségügyi szolgálat irányítását a haditengerészet orvosi kara végezte. Az orvosok az alábbi rendfokozatokat viselték, amelyek megnevezése eltért a cs. és kir. szárazföldi haderőben használatos formától: Megnevezés a haditengerészetnél Megnevezés a szárazföldi hadseregnél tengerész vezértörzsorvos vezérőrnagy I. oszt. tengerész fötörzsorvos ezredes II. oszt. tengerész fötörzsorvos alezredes tengerész törzsorvos őrnagy sorhajóorvos százados fregattorvos főhadnagy tengerész segédorvos (csak tartalékállományban) hadnagy A világháború során csak szerényen megnövekedett orvosi kar a négy-ötszörösére emelkedett haditengerészeti állomány

4 egészségügyi ellátását nehezen tudta biztosítani. ' Wilhelm Tegetthoff (1827 - 1871) altengernagy 1868 februárjától haláláig a haditengerészet parancsnoka volt. 2 Krámli Mihály: A császári és királyi haditengerészet és Magyarország. Pécs, 2004., Pannónia Könyvek, 25. 3 1868 és 1917 között a tengerészeti osztály (Marinesektion) vezetője egyben a flotta parancsnoki tisztét is betöltötte. In: u. o. 24. 4 A pulai helyőrség 17500 főt számlált a haditengerészettől, 6400 főt a cs. és kir. hadseregtől, illetve az osztrák Landwehrtől. A városban 5000-6000 fő rendőr, vámos, valamint a hadi kikötőben 9000 - 10000 munkás is dolgozott, akiknek az ellátása szintén a haditengerészethez tartozott. In: Kriegsarchiv Wien (a továbbiakban KAW) Marincscktion (a továbbiakban MS) I. GG 45/D-1/14- 1917. sz.