Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - PÁSZTOR Emil: Orvosegyetemi oktatás hazánkban 1769 és 1971 között, különös hangsúllyal az anatómiára és a koponyatanra

(egész munkásságukat a SOTE II.sz. Anatómiai Intézetben folytatott tevékenységüknél ismertetjük) A klinikák átadása csak 1923-ban indult és 4 évig tartott. 1949- 50-ben jelentós változás történt az Egyetem életében: nevét Kossuth Lajosra változtatták, az Egyetemet széttagolták, a jogi kart megszüntették, az orvoskar kivált (Debreceni Orvostudományi Egyetem, DOTE). Később megindult a felsőfokú agrárképzés és a fizikai tanszék Atommagkutató Intézetté alakult át. 1950- től 1975-ig meghatározó szerepet játszott a DOTE életében Krompecher István (1905-1983), akit 1940 és 1944 között Kolozsvárott a Szövet és Fejlődéstani Intézet vezetésével bíztak meg. Krompecher orvosi diplomáját 1929-ben a budapesti egyetemen szerezte és már medikusként dolgozott Lenhossék Mihály Anatómiai Intézetében.. 1945-ben a Marosvásárhelyre telepített Orvoskar anatómia, szövet és fejlődéstani tanszékét vezette 1949-ig. 1950-től 1975-ig (nyugdíjba vonulásáig) a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) Anatómia-, Szövet és Fejlődéstani Intézetének igazgatója lett. Kutatási területe a kötőszövet volt, ezen belül is a csontosodás formáinak kutatása. A világon elsőnek írta le a primaer angiogén csontosodási. Számos eredeti közleménye alapján több világhírű intézmény választotta díszdoktorává illetve tagjául (pozsonyi Comenius Egyetem, hallei Academia Leopoldina, milánói Academia Medica Lombarda). Híres könyve Die Knochenbildung Jénában 1937-ben jelent meg. Az egyetem Anatómia, Szövet és Fejlődéstani Intézetének igazgatói, vezetői 1921-től a következők voltak: 1921-33 Huzella Tivadar, 1933-34 Orsós Ferenc, 1934-44 Jankovich László, 1944/45 Sántha Kálmán és Dóczy Emil, 1945-50 Törő Imre, 1950/51 Katona István, 1950-75 Krompecher István, 1975-94 Székely György (1926- ); az MTA levelező tagja 1985, rendes tagja 1993), 1994-től jelenleg is Antal Miklós. Az egyetem orvoskarának nagy volumenű mennyiségi és minőségi fejlődését bizonyítja, hogy az 1921-évi induláskor az orvoskarnak csupán 11 szervezeti egysége volt, amely 1988-ra már 39-re bővült. 2000. január l-jével újra alakult a Debreceni Tudományegyetem: a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem, és a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola összevonásával. Jelenleg az igen széles képzési és kutatási lehetőséggel bíró egyetem 14 karral és több önálló intézettel rendelkezik, 25 doktori iskolája működik. Az oktatók száma kb. 1500, közülük 750 rendelkezik tudományos fokozattal, 23 a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A nappali hallgatók száma 17.000, az összes hallgatói létszám 29.000. Az egyetemen folyó kutatások az országos teljesítménynek kb. 15%-át képezik. A Tudományegyetem jelenlegi szervezete: Karok: Általános Orvostudományi Kar (ÁOK), Bölcsészettudományi Kar (BTK), Egészségügyi Főiskolai Kar (EFK), Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskolai Kar (HPFK), Közgazdaságtudományi Kar (KTK), Mezőgazdaságtudományi Kar (MTK), Műszaki Főiskolai Kar (MFK), Természettudományi Kar (TTK), Agrártudományi Centrum, Orvos- és Egészségtudományi Centrum (OEC), Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet (AVFI), Debreceni Egyetem Konzervatóriuma (DEK). Intézetek: Fogorvostudományi Intézet (FOTI), Gyógyszerésztudományi Intézet (GYTI), Jog- és Államtudományi Intézet (JÁTI), Népegészségügyi Iskola (NI), Karcagi Kutató Intézet (KKI), Nyíregyházi Kutató Intézet (NyKI), Tangazdaság és Tájkutató Intézet (TTI).