Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)
KÖNYVSZEMLE — BOOK REVIEWS
elhárításához. Visszatérve Pestre (1850) kinevezésének bonyodalmai, a magyar szakorvosok állásfoglalása a kinevezésével kapcsolatban, valamint az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kihatásai, - amelyek a családon, főleg Károly testvérének sorsán keresztül érték utol, - igencsak megterhelték, és negatívan befolyásolták orvosi munkáját. Ez a küzdelem lassan felőrölte erejét, elméjét, és a tragikus végkifejlet felé sodorta. A feldolgozás gerince Semmelweis orvosi működése. A szerzője nem orvos, de alapos gyűjtőmunkával minden fellelhető adat birtokában arra a gigantikus küzdelemre koncentrált, amit Semmelweis Ignác Fülöp a medicina kiváló képviselőivel, hazai és európai szaktekintélyekkel vívott. A naponta megismételt gyakorlati lépések, a tragikus halálesetek, amelyek végül is elvezették felismeréseinek írásbeli közléséhez, mégsem a jól megérdemelt megnyugvást, hanem a küzdelem folytatását eredményezte Erőt próbáló életútja tárul elénk, és amikor maga is érezvén elméje elborulását, orvosi kezelésre adta magát. Az a tény, hogy szakmailag tökéletes megoldását, jogos elvárásait a környezete nem ismerte el, nem tolerálta, végül is a teljes összeomlásához vezetett. A könyv másik nagy érdeme, hogy a szerző a korabeli és azóta született szakirodalom, főleg pedig az exhumálások patológiai-anatómiai vizsgálatainak, megállapításainak értékelésére is vállalkozik. A tudományosan megalapozott vélemények fényében ütközteti a nézeteket, - ami a könyv szerzőjének bátor hozzáállásának tudható be, hiszen nem orvosi képzettségű, bár elkötelezettségéhez nem férhet kétség. Az olvasó igen hálás, amiért összegyűjtötte és leírta a Semmelweis-ábrázolásokat: szobrokat, dombormüveket, festményeket, fotókat, akvarelleket, rézkarcokat, érmeket és más numizmatikai alkotásokat, amelyek válogatva bár, de ilyen teljességgel nem szerepeltek eddig egyetlen könyvben sem. Nem maradnak ki a filmek, televíziósés színházi feldolgozások, sem azok az egyesületek és társaságok, amelyek felvették Semmelweis nevét. Részletes irodalom-, személynév- és képjegyzék könnyíti meg a tájékozódást. Szívesen vettük volna, ha a szerző az eléggé elágazott családfával is megismertet bennünket, legalábbis anynyira részletesen, hogy saját magát is megmutatja, hol helyezkedik el a népes rokonság körében. Ettől függetlenül is jó, hogy megszületett ez a könyv. Alázatos prezentáció ez mindazok számára, akik elég bátorsággal rendelkeznek ahhoz, hogy egy nagy orvos morális keménységét, akaraterejét, önpusztító küzdelmét új megfogalmazásban elolvassák, hiszen Semmelweis Ignác Fülöp méltó az emberiség figyelmére és az utókor főhajtására. Rákóczi Katalin