Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)

ADATTÁR — DOCUMENTS - DÖRNYEI Sándor: Magyary-Kossa Gyula és Pataki Jenő levelezése

usokkal, múzeummal stb. és teljesen altruista alapon intézném az egészet (amit különben talán mondanom sem kell?). Ma még egyszer feladtam postára néhány különnyomatot b. címére. Szíves üdvözlettel maradok régi híve MKGy Bpest, 1927. I. 18. 8. MAGYARY-KOSSA GYULA - PATAKI JENŐNEK. 1927. FEBRUÁR 7.

30 Igen tisztelt Kartárs Úr! Szíves levelével nagy örömet szerzett nekem. Különösen megörültem a Wesselényire vonatkozó adatoknak. Régen sejtem, hogy luetikus volt, de csak sejtettem s így a szembajára vonatkozólag nem is mertem aetiologice nyilatkozni. Grósz Emilt

31 is megkérdeztem, de ő is csak feltételes diagnózist tett: vagy glaucoma simplex, vagy talán atroph.nervi opt. (feltéve, hogy lancináló lábfájdalmai tabes-re mutatnának). Most majd első dolgom lessz, kikérni véleményét t. Kolléga úr b. adataira való hivatkozással. Talán módomban lessz öszszes megjelent orvostört. értekezéseimet egy kötetben v. kettőben kiadni s akkor majd az Ön adatai is benne lesznek. Hol jelent meg Wessel, boncjegyzőkönyve? (Azt is tudom, hogy Arányi Lajos

31 boncolta és balzsamozta be.) Megjelent már Kardos Samu életrajza?

33 itt Pesten v. Erdélyben? Nagyon érdekelne a Bánfihunyadira"

4 vonatk. adat is. Kérem, legyen kegyes megkérdezni Kelemen

35 urat. (Ha ugyan nem az a levél, melyre én is hivatkozom s melyet annak idején Szilágyi Sándor

36 tett közzé - az 50-es vagy 60-as években - az egyik protestáns egyházi lapban. Ennek a másolata nekem is megvan. (Újabb angliai adataim is vannak B. J.-ra vonatkozólag, Londonból és Oxfordból kaptam néhány lényegtelen adatot. Sajnos, most már úgylátszik angol barátaim is megunták, hogy folyton nyakgatom őket evvel a B.H.-val, mert utolsó levelemre nem kaptam választ, mit angol ember nem szokott megtenni, (annál gyakrabban a magyart). Lehet különben, hogy az illető most valahol a Riviérán üdül. Könnyű nekik! Talán Nagybányán lehetne még találni BH-ra vonatk. adatokat? Lehetetlen, hogy több nyoma ne maradt volna ennek az érdekes embernek! Talán a marosvásárhelyi levéltárban? Sok szerencsét kívánok a kutatáshoz! Én már nem igen merek magyar könyvtárakhoz fordulni. Vagy húsz év előtt a gyulafehérvári Batthyáneumtól kérdezősködtem egy kérirat dol30 Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Levelestár. 31 Grósz Emil (1865-1941) a szemészet professzora a budapesti egyetemen. A Magyar orvosi emlékek 2. kötetében (141.

p.) a Wesselényi Miklós megvakulása című tanulmányának (eredetileg Orvosi Hetilap, 1926. 879-882. p.) újraközlése után kiegészítésként leírta, hogy a kérdésben kikérte két kiváló szakember: Grósz Emil és Sarbó Artúr (1867-1943) ideggyógyász véleményét. 32 Arányi Lajos (1812-1887) a kórbonctan professzora a budapesti egyetemen. 33 Kardos Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. Bp. 1905. Lásd a következő levelet. j4 Bánfihunyadi János (1576-1646) Angliában és Németalföldön működő alkimista. Magyary-Kossa 1926-ban írt a Magyar alkimisták című tanulmányában Bánfihunyadiról, s ebben megköszöni „Pataki Jenő kolozsvári orvosnak, t. barátomnak" az Erdélyi Múzeum Egylet gyűjteményében levő, Bánfihunyadira vonatkozó levél másolatának megküldését. 35 Kelemen Lajos (1877-1963) történész, művészettörténész, az Erdélyi Múzeum Egyesület levéltárosa. 36 Szilágyi Sándor (1827-1899) történész, a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója.