Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KISS László: Haidenreich János Lajos (1747-1807), a nagyszombati orvosi kar méltatlanul elfeledett jeles végzettje - János Lajos Haidenreich (1747-1807) an Undeservedly Forgotten Sudent of the Medical Faculty in Nagyszombat

krakkói karral szemben a birodalom legfiatalabb orvosi karát. Haidenreich 1775 augusztusában

1 Nagyszombatban nyomtatta ki „a mustról" írt orvosi értekezését. A 16 oldalas latin nyelvű munkában nemcsak a szőlőnek, hanem általában az édes gyümölcsöknek nedvét nevezi mustnak (Bugyi B., 1975), majd a must tisztaságáról, kénfüsttel, mustármaggal történő kezeléséről és erjedése meggátlásáról ír. Ismerteti a mustból keletkező bor vegyi tulajdonságait, érintve az e célból használható kémiai vizsgálatokat is (Dörnyei S., 1998, 218). Részletes tárgymutató zárja ezt a „máig is tanulságos élelmiszer-vegyészeti értekezést" (Bugyi B., 1975). Utolsó vizsgáit oly sikerrel tette le, hogy egyike lett azon medikusoknak, akik az orvosi tudományban való jártasságuk alapján 200 forintnyi ösztöndíjban részesültek (Daday A., 2005, 510-511). További életpályáját tekintve több - valószínűleg - téves változat olvasható a szakirodalomban (Duka Z. N. 1972, 180, Dörnyei S., 1998, 218), ezért megpróbáljuk rekonstruálni Haidenreich működési helyeit. 1776. február 28-án a Helytartótanács - az akkori „kormány" - Győrbe ajánlotta őt „gyakorló" orvosnak (Duka Z. N. 1972, 180). Ha el is fogadta ezt az „ajánlatot", sokáig nem maradhatott Győrben, mert Fekete György főispán 1776. július 9-én őt nevezte ki az áprilisban elhunyt Wissinger Károly

2 helyére Arad vármegye orvosának (Márki S., 1895, 636). A megye monográfusa idézi a korabeli jegyzőkönyv 191. sz. bejegyzéseként szereplő megyei elvárást az új doktorral szemben:" kötelességének és közszükségletnek megfelelő ritka tevékenységet fejtvén ki, mindenben kivívhatja a megye megelégedését" (Márki S., 1895, 636). Haidenreich szeptember 12-én esküdött fel és „igazolta a hozzáfűzött várakozásokat" (Márki S., 1895, 636). E megjegyzés fényében nehezen értelmezhető az a tény, hogy 1782. március elsejétől már Rósa János Ferenc az új főorvos, aki „még nagyobb népszerűségre tett szert", mint Haidenrech (Márki S. 1895, 637). Az 1756-ban Jászberényben született Rósa 1782-ben aközben Budára áthelyezett orvosi karon szerzett oklevelet „a méhgyulladásról" írt disszertációjával (Dörnyei S., 2001, 138). Nyolc évig, 1790-es haláláig tartó hivatali idejének legfontosabb eseménye a megyei kórház felállítása 1785-ben (Márki S., 1895, 637) - más forrás szerint 1783-ban (Magyar Hirmondó, 1784, 817-820). Nem tudjuk, miért s mikor távozott Arad megyéből Haidenreich. A temesközi magyar orvostudományi irodalom kutatója szerint (Stitzl-Tass, J. 1961, 309) ugyanis Haidenreich, „akinek édestestvére a temesvári vízvezeték kútmestere" 1783-ban adta ki az első Temesvárott nyomtatott orvos-irodalmi nyomdaterméket. A kutató szerint a könyv címe: Tractatus de morbis in Dacia. A könyvet recenzáló kortárs orvoskolléga, Lübeck szerint viszont ez csak az alcím, a főcím a Medicina Aradiensis és Pesten

3 jelent meg 1783-ban 1 Mivel ekkor már 28 éves, nincs kizárva, hogy Nagyszombatba már végzett sebészként érkezett. Ezt a feltételezést támasztják alá a „gyógyszertárakról" 1786-ban írott tanulmányának kezdő sorai; „Részint mint sebész, részint mint orvos és pedig nyilvános hivatalban mint megyei fizikus már 16 éve látom ..." 16 éve, azaz 1770től? 2 Wissinger Károly (Békés megye orvosa) 1771 augusztusa és 1772 márciusa között látta el először a főorvosi funkciót Arad megyében, majd 1774 április 12-től haláláig, 1776 áprilisáig volt újra a megye fizikusa. Lásd Márki S. i.m. 1895. 636. 3 A pesti kiadással kapcsolatban, dr. Dörnyei Sándor bibliográfus és orvostörténész az alábbi véleményt juttatta el hozzám 2007. febr. 26-án keltezett levelében: „Habenreich Medicina Aradiensis című könyve a Szinnyeiben Pest megjelenési hellyel szerepel, ez azonban téves lehet, mert ilyen kiadásból eddig nem bukkant fel példány. Csak a temesvári kiadás ismert.