Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KAPRONCZAY, Károly: Der „rebellische" Semmelweis. Der Pfarrer-Bruder des Ignaz Semmelweis - A „rebellis" Semmelweis. Semmelweis Ignác lelkész fivére

LITERATUR Antall J.: A Semmelweis család okmányai [Dokumente der Familie Semmelweis]. Datensammlung des Semmelweis Medizinhistorischen Archivs in Budapest. (SOM) Sign.: 11/1966. Antall J. - Kapronczay K.: A zirci Semmelweis-csalàd [Die Familie Semmelweis aus Zirc]. SOM, Sign.: 618/1976. Benedek I.: Semmelweis és kora [Semmelweis und seine Zeit]. Budapest (Bp.) Gondolat, 1973. 591. Gortvay Gy. -.Zoltán L: Semmelweis élete és munkássága [Semmelweis' Leben und Tätigkeit]]. Bp., Akadémia, 1906. 289. Győry T.: Semmelweis (Ignaz Philipp). Semmelweis' gesammelte Werke. Jena, Fischer, 1905. Győry T.: Semmelweis (Ignác Fülöp). Semmelweis összegyűjtött munkái [Die gesammelten Werke von Semmelweis]. Bp. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1906. Lehoczky-Semmelweis Kálmánné: Történetek a Semmelweis család életéből [Geschichten aus dem Leben der Semmelweis-Familie]. SOM, Sign.: 18/1966. Schürer von Waldheim, Fr.: Ignaz Philipp Semmelweis. Sein Leben und Wirken [Semmelweis Ignác Fülöp. Élete és működése]. Wien-Leipzig, 1905. 367. A szabadságharc története. 1848-49. Bp. 1896. Szemerényi Károly gyászjelentése [Todesanzeige des Karl Szemerényi]. Bp. Semmelweis Museum, Bibliothek, Archiv für Geschichte der Medizin, IX/Historische DokumenumSammlung, II/3: Todesanzeigen. ÖSSZEFOGLALÁS Semmelweis Ignác, az anyák megmentőjének élete és munkássága számos feldolgozást ért meg, ám a család származása és tagjainak élete már nem áll ilyen világosan előttünk. A család Bajorországból települt Magyarországra, Egyik családfő az idősebb: Semmelweis József (1778-1846) Kismartonból származott Pestre, ahol a Tabánban, a mai Apród utcában vett házat és rendezkedett be népes családjával. Ez az épület ma otthont ad az Orvostörténeti Múzeumnak. Fiai József, Fülöp, Ágoston és a legismertebb: Ignác, valamint lányai már itt születtek és éltek. Az apa szorgalmas és eredményes kereskedőként igényes nevelésben részesítette gyermekeit, akik mind megbecsült tagjai lettek a pesti és budai polgárságnak. Károly (1813-1898) papként az egyház szolgálatába lépett. A forradalmi erjedés hatására nevét 1844-ben Szemerényire változtatta. Első állomáshelye az Érsekújvár melletti Tardoskedd volt, ahol egyben a Batthyány család leki gondozását is ellátta. 4 év után Kemencére, Kürtre került, 1843-ban már Komáromban találjuk, majd egy év után a pesti Nagyboldogasszony templom káplánja. Hamarosan nagy ismerettségre és népszerűségre tett szert, lelkes híve lett a reformmozgalomnak, a forradalomnak és szabadságharcnak, támogatója a Védegyletnek és polgári átalakulásnak. 1848 márciusában a kormány lelkes híveként gyűjtéseket rendezett a Honvédsereg számára. Bár a hadseregbe nem léphetett be, szolgálati helyét el nem hagyhatta, mégis min-