Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - OFFNER, Robert: Der Klausenburger Arzt Johannes Hertelius (1565-1612) und sein Beitrag in der Beschreibung Siebenbürgens im Giovanni Antonio Maginis Werk: Geographiae Universae tum veteris tum novae absolutissimum opus (1596) - Johannes Hertelius (1565-1612) kolozsvári orvos adaléka Erdély földrajzi leírásához Giovanni Antonio Magini Geographiae Universae tum veteris tum novae absolutissimum opus című munkájában (1596)

Sein reiches und fundiertes Wissen über Siebenbürgen hatte Hertelius nicht selber verwertet, sondern er stellte wichtige aktuelle geographische und historische Informationen - wohl als schriftliche Vorlage - einem berühmten Gelehrten zur Verfügung, damit diese Daten in der Geographie von Ptolemäus, dem bedeutendsten Kompendium der Neuzeit, Eingang finden. Somit vermochte dieses Werk in der modernen Auflage von Magini aus dem Jahr 1596, und deren zahlreichen Nachdrucken, nicht zuletzt als Verdienst von Johannes Hertelius, europaweit vielen Lesergnerationen in Bibliotheken, Universitäten, Schulen, Klostern, Herrscherhöfen, und Privatsammlungen über Jahrhunderte hinweg wertvolle und zuverlässige Kenntnisse über Siebenbürgen zu vermitteln. ROBERT OFFNER MD Physician for Transfusional Medicine Noberstraße 4 D-95469 Speichersdorf r.offher@t-online.de ÖSSZEFOGLALÁS Hertel János (1565-1612) kolozsvári orvos neve a szakirodalomban és a lexikonokban is több variációban fordul elő (Hertelius, Davidis stb). Apja Hertel Dávid kolozsvári teológus és hitújító harmadik gyermeke volt. Iskolaéveiről és tanulmányairól kevés adat maradt fenn, valószínűleg 1586-ban távozott külföldre. Még abban az évben előfordult Pádovában, ahol jogot tanult és a „német nemzet" konziliárusa volt. 1587ben Bázelben a kálvinista egyetemen találjuk, majd még azon év nyarán a heidelbergi egyetemre iratkozott be, ahol több honfitársával is találkozott. 1589-ben ismét Pádova következett, most teológiát, filozófiát és medicinát hallgatott. 1590-ben Genfben találjuk. 1591-ben Pádovában promovál, a teológia és medicina doktora lesz. Jeles hallgatók és tudósok mellett őt is megörökítették egy emléktáblán, szomszédai J. Vestling és G. d'Aquapendente társaságában. Pádovában M. Wieland (Königsberg), a híres botanikus kert vezetője mellett asszisztens (1592. szept. - 1593. febr.) de további ambícióit sem Velencében, sem Erdélyben nem tudta megvalósítani. 1894-95-re tehető az az idő, amikor Báthory Zsigmond udvari orvosa lesz. Szerencsés beavatkozásai révén szakmai sikereket és elismerést vívott ki magának. Nincs adat arról, meddig állt a fejedelem szolgálatában. 1601-ben Kolozsvárott városi orvos, házzal és családdal is rendelkezett. Feladata volt a járvány-megelőzés, szegények és öregek egészségügyi ellátása, seborvosok, bábák, gyógyszerészek felügyelete stb. Jelentős magánpraxisa is lehetett. Neve nem fordul elő sem az egyetemi oktatók vagy lektorok között, nyelvismeretei révén viszont igénybe vették diplomáciai ügyekben. Nyomtatott írások nem maradtak fenn tőle - kivéve a bázeli disputációja 1587-ből - sem kézíratok. Halála éve is bizonytalan. den Landkarten von W. Lazius und A. Ortelius vgl. http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/szakdolg/kzsolt/tema/ htm/ortelius.htm (10.01.2007).