Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 198-199. (Budapest, 2007)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - DÖRNYEI Sándor: Az első orvos a magyar országgyűlésben, Zomborcsevics Vince

javaslat, a szabadelvű reform elfogadását. Politikai tájékozottságát bizonyítja, hogy hivat­kozik Anglia írországi intézkedéseire, s bírálja azokat. 9 A tulajdonképpen csak pár hónapig tanácskozó országgyűlés folyamán még egyszer ta­lálkozunk Zomborcsevics nevével a naplókban: 1848. április 7-én a Pozsonyba érkezendő király fogadására megválasztott „országos küldöttségnek" egyik tagja lett. 10 De ki is volt követi szereplése előtt és után Zomborcsevics Vince? Szabadkán született 1810. január 22-én." Édesatyja Zomborcsevics Marian bunyevác polgár, „vice camerarius", vagyis város alpénztáros. Édesanyja Piukovics Agnes volt. Fivé­re, Ferenc 1839-ben városi aljegyzőként lesz Szabadka országgyűlési követe, őt követte ebben a megbízásban Vince. Ferenc később ügyvédként működött Szabadkán. Túlélte báty­ját, hiszen Vince őt kérte fél végrendeletének végrehajtására. Zomborcsevics Vince szülővárosában végezte el a középiskolát, majd a pesti egyetemen folytatta tanulmányait: előbb a filozófiai tanfolyamon, majd 1826-tól az orvosi karon. Ahogy abban a korban számosan tették, tanulmányaikat részben a bécsi egyetemen végez­ték, voltak, akik csak a diploma megszerzése érdekében mentek a császárvárosba. Zomborcsevics is Bécsben tanult az első év után. A doktori oklevelet azonban Pesten sze­rezte meg 1832. április 24-én. Latin nyelvű értekezésének a címe: Medendi methodus derivans. Ebben az „elvezető" gyógymódot ismerteti, vagyis azt a kezelési eljárást, amikor a szervezet más részén előidézett betegséggel igyekszenek az alapbetegséget „elvezetni". 12 A nagy kolerajárvány alkalmával 1831-ben már itthon, de még medikusként - négy társával a Hajdú kerületbe küldték „koleraorvosnak". Szülővárosa már a diploma elnyerése előtt megválasztotta - a nála nyolc évvel idősebb Kovács Antal mellé - városi másodorvos­nak. Orvosi működésének egy apró esetét írta le önéletrajzában Giergl Henrik, a később ne­ves üvegmüves.'"' Ezt érdemesnek találtuk kissé részletesebben ismertetni, mert betekintést nyújt a kor orvosi gyakorlatába. Giergl 1843-ban Szabadkán tanulta az üveges mesterséget. „Akkor még ügyetlen fickóként" munka közben egy nagy üvegszilánk átütötte a csuklóját. Az erős vérzés miatt seborvosért küldtek, aki bekötözte a sebet, de javaslatára Zomborcsevicshez fordultak további kezelésre. Hozzá Pesten lakó édesanyja már korábban beajánlotta Gierglt. „4 vérzést csak úgy lehetett elállítani, hogy naponta szorgalmasan pá­lyázták be a kezemet, amitől ujjaim megdagadtak és elkéküllek, mivel a sebkötés akadályoz­ta a vérkeringést - írta Giergl, majd folytatta - 14 nap múltán Pestre utaztam orvosommal, dr, Zomborcsevilcsel együtt, aki maga is tele volt aggodalommal kezem állapota miatt. Az ő kocsiján mentünk Bajára, ahonnan gőzhajóval utaztunk tovább." Pesten Giergl egyik roko­na „megérkezésem után mindjárt Dr. Bééhez 14 sietett, az egyik legügyesebb orvoshoz, aki l) Felséges Első Ferdinánd... által... összehívott magyarországi közgyűlésnek naplója. Pozsony 1848. 69-70. 10 Uo. 227. " A külön nem jegyzetelt életrajzi adatokra Id. lványi idézett művét, továbbá Tones Gusztáv: Dr. Zomborcsevics Vince és könyvtára. In: Szabadka kir. város községi főgymnasiumának értesítője az 1900-1901. tanévről. Sza­badka, 1901. 1-56. és Dévavári Zoltán: A könyvek nagy szerelője (Zomborcsevics Vince). 7 Nap (Szabadka) 1986. 44.sz. 28-29. - Ugyanaz kötetben: Dévavári Zoltán: Régi házak, régi történetek. Bp., 2000. 12 Dörnyei Sándor: Régi magyar orvostörténeti értekezések. 1772-1849. II. köt. Bp., 2001. 252. Ij Giergl Henrik: Egy pesti polgár Európában. Bp. 2000. 40-41. Az eredeti német szöveg téves olvasata következ­tében Zomborcsevicset ezredorvosnak nevezik. M Johann Bee a budai helyőrségben szolgáló ezredes főorvos.

Next

/
Thumbnails
Contents