Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 198-199. (Budapest, 2007)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - ÚJVÁRI Hedvig: A disszimilációtól a cionizmusig. Az elfeledett Max Nordau pesti évei (1849-1880)

tartott a Dreyfus-perröl, és itt említette először a „Muskeljudentum" fogalmát. 1903-ban, a 6. Kongresszuson saját meggyőződése ellenére az Uganda-terv mellett foglalt állást, néhány héttel később majdnem merénylet áldozata lett. 1904-ben, Herzl halálát követően Nordau nem vállalta a cionista mozgalom vezetését. 1905-ben a politikai cionizmus mellett foglalt állást, amely egy zsidó állam létrehozását sürgette a gyakorlati cionizmussal szemben; az Uganda-tervet ekkor végleg elvetik. Nordau 191 l-ig elnökölt a kongesszusokon, majd aktív cionista munkássága véget ért. Az első világháború kitörésekor ellenséges nemzet lapjainak tudósítójaként tartózkodott a francia fővárosban. Nem hagyhatta el Párizst, de megpróbáltatások árán mégis eljutott Madridba, ahol olasz, észak-amerikai és argentin lapok tudósítójaként kereste kenyerét, mivel párizsi vagyonát elkobozták. Eletének utolsó három évét Párizsban töltötte, 1923. január 22-én itt érte a halál. Koporsója 1926-ban a polgármester és barát, Meir Dizengoff közben}árasára átkerült Tel- Avivba. HEDVIG ÚJVÁRI PhD. Lecturer H-2085 Pilisvörösvár Szabadság u. 118. HUNGARY h.ujvari@t-online.hu ZUSAMMENFASSUNG Der Verfasser versucht die Tätigkeit des in Vergessenheit geratenen Arztes, Essayisten, Belletristen und Journalisten Max Nordau zu erfassen. Diese Arbeit darf als lückenfüllend bezeichnet werden. Nordau wurde in Ungarn geboren, er stammte aus einer orthodoxjüdischen Familie. Seine Tätigkeit konnte sich in Paris entfalten. Er publizierte in zahlreichen Journalen Europas, und war ein anerkannter Kritiker und Essayist. Er verfasste auch Gedichte, Dramen und Prosawerke. Wenige zionistische und medizinhistorische Werke stammen auch aus seiner Feder. Er hebt besonders solche Daten und Ereignisse hervor, die in seiner journalistischen Arbeit für wichtig erschienen. Eingehend behandelt er den sprachlichen und kulturellen Paradigmenwechsel, der später zu seiner Isolation und zu seinem Zurückzug beitrug. Auch auf die Frage bekommen wir eine Antwort, wie sein Interesse für den Zionismus erwuchs.