Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 198-199. (Budapest, 2007)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - ÚJVÁRI Hedvig: A disszimilációtól a cionizmusig. Az elfeledett Max Nordau pesti évei (1849-1880)

Valószínűleg ez a liberális szellem lehetett Nordau döntésének a katalizátora. Az V. osztályt (1863/64) ugyan még a katolikus gimnáziumban kezdte meg, de már nem itt fejezte be.

24 Még a tanév folyamán a kálvinista gimnázium tanulója lett. 1866-ban egy évet vidéken, Rákoskeresztúron töltött házi tanítói minőségben, majd a gimnázium felső évfolyamait befejezve valószínűleg 1867-ben érettségi vizsgát tett. Zsidó Südf'eldből árja Nordau? Südfeld Simon Miksa születési anyakönyvi kivonatának

25 másolatából kiderül, hogy Nordau a belügyminiszter engedélyével 1873 óta törvényesen viselhette az eredeti családnév helyett a maga választotta vezetéknevet. Már a Visszaemlékezéseiben utalt arra Nordau, hogy gyerekfejjel is szívesen szignálta ezzel a névvel vagy M. N. jelzéssel a Poesie, Kunst und Wissenschaft című havi lapban megjelent szösszeneteit, a Salon der Literatur, Kunst und Mode című kéthetente megjelenő újságban, valamint az Entre Acte-ban közölt meséit, verseit, irodalmi és színi kritikáit."' A névváltozással kapcsolatosan természetesen az a releváns kérdés, hogy milyen motivációk vezérelték a Süd/Feld > Nord/Au (dél/mező >észak/liget) cserét. Jens Malte Fischer kétségbe vonja a mesterséges arizálás tézisét, mivel Nordau fejlődése ennek ellentmond.

27 Christoph Schulte szerint Nordaunak ez a kései átalakulása öntudatos zsidóvá és cionistává egyáltalán nem volt előre programozott, hiszen az önkéntesen Párizsba áttelepült és német nyelven alkotó író csak az antiszemitizmus és Theodor Herz! révén vált cionistává.

28 A névváltozás arra volt hivatott, hogy Nordau a pesti közegben a zsidó származását titkolhassa. Nordau még mielőtt a cionizmus felé fordult volna, évtizedekig azzal volt elfoglalva, „hogy minden külső megjelenésében a zsidó mivoltára utaló összes nyomot eltűntesse" 2(> A zsidó Südfeld konvertálása a német Nordaura számára „átértékelést és felértékelést jelentett (...). Hiszen a német nyelv Max Nordau írói és írásbeli közléseknél használatos nyelve, nem a szülők jiddise, nem a pesti környezet magyar nyelve".

M) Ez a névválasztás ellenállás úgy a zsidósággal, mint a magyarsággal szemben, „egy politikai és világnézeti tetf\ 24 A Pesti Kir. Katii. Fögymnasium Ifjúságának Érdemsorozata és Tanítási Személyzete az 1863/4 Tanév Második Félévében. Értesítő 319/1863-64/2. Az V. osztályt ugyan megkezdte, neve szerepel a névsorban, de a 2. félévben már „kimaradt". Lásd uo., lapszám nélkül. 2 Forrás: Zsidó Múzeum Budapest. Erinnerungen, 21. 27 Fischer, 94. 25 Schulte. 27. 29

Uo.,25. Uo., 30. Minden nyomtatásban megjeleni dokumentum „Max Nordau" szignálással látott napvilágot. Südfeldről csak Nordau révén tudunk. "'' Uo., 37. A szidok asszimilációs törekvései elsősorban a magyar családnév megszerzésére irányultak 1867 márciusa és 1868 között 522 ilyen jellegű kérvényt nyújtottak be, 1869/70-ben már csak 190-ct, 1871 és 1875 között pedig ez a szám 146-ra apadt. Ismételt fellendülés a millenniumi évben (1896: 1642 kérvény), majd két évvel később volt (6434 darab) tapasztalható. Lásd: Karády Viktor: Asszimiláció és társadalmi krízis, in: Világosság 1993, 3. szám, 33-60. itt 55

F