Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 198-199. (Budapest, 2007)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - ÚJVÁRI Hedvig: A disszimilációtól a cionizmusig. Az elfeledett Max Nordau pesti évei (1849-1880)
A zsidó elemi iskola befejeztével Nordau az 1859/60-as tanévet a k. k. Staatsgymnasium (pesti „államgimnázium") elsőosztályos diákjaként végezte. 17 A tanév végén kiadott iskolai értesítő 18 nem közli a diákok névsorát. Említésre méltó azonban az immár nyolcosztályosként jegyzett gimnázium statisztikája: a 299 diákból 149 tartozott az izraelita, és csupán 83 a katolikus felekezethez. 19 Nordau osztályába 68 gyerek járt, ebből 35 tartozott az izrealita felekezethez. A nemzetiségi tagozódás szerint 58-an vallották magukat németnek, heten magyarnak. Az elsős Nordau órarendjében az alábbi tantárgyak szerepeltek: hittan (heti 2 órában), latin nyelv (8), német nyelv (4), magyar nyelv (2), természetrajz (3), természettan (2), matematika (3)." Nordau - itt még Südfeld Simon - 4. osztályos gimnáziumi teljesítményéről már pontos adataink vannak. 21 Ezek szerint: erkölcsi viselet: dicséretes, figyelem: feszült, szorgalom: kellő. 22 Tanulmányi eredményei - hat érdemrendes rendszerben - jeles és kitűnő között váltakozott: kitűnő eredményt ért el hittanból és természetrajzból, míg jelesre vizsgázott latin, német és magyar nyelvből, valamint történelemből, mennyiségtanból és természettanból. A rendkívüli tantárgyak közül a szépírást jó eredménnyel teljesítette. A tanári kar olyan művész, író ill. tudós tanárokból állt, akik koruk szellemi életére nem kis befolyással bírtak. Nordaut tanította többek között Römer Florian (természetrajz), Lonkay Antal (magyar nyelv és irodalom) és Riedl Szende („philosophia" és német irodalom). Noha a katolikus oktatásügy igyekezett a protestáns iskolákhoz hasonló tanügyi autonómiát szerezni, 1935-ig anyagi, pedagógiai, tantervi vonatkozásban teljes mértékben az állami hatóságok felügyelete alatt állt. Egy 1861. októberében hozott helytartótanácsi rendelet - Nordau ekkor járja a 3. osztályt - a katolikus gimnáziumokat az oktatás nyelve szerint két csoportra osztja: kizárólag magyar, illetve vegyes tannyelvű intézményekre. Nordau iskolája az utóbbi kategóriába tartozott, azaz az oktatás magyar nyelven folyt, de magyarázatok, feleletek, dolgozatok stb. esetében a tanulók többsége által beszélt nyelv, a német is használatos volt. Ezzel szemben a protestáns iskolák - noha az Entwurf követelményeihez ugyan alkalmazkodniuk kellett -, jóval nagyobb szabadságot élveztek, mivel az 1790/91 -i országgyűlésen kivívott tanügyi autonómiájuk birtokában belső életüket maguk intézhették. Az iskolák fenntartói maguk határozhatták meg az oktatás nyelvét, a világi hatóságok csak az intézmények felügyeletét látták el. 23 ' „Az 1770-es évek végétől azokat a katolikus gimnáziumokat nevezték 'királyi'gimnáziumoknak, amelyeket az állami hatóságok által kezelt Tanulmányi Alaphói tartottak fenn" (Kiemelés az eredetiben.) A megnevezésekhez: a királyi gimnáziumokat 1849 után az Entwurf terminológiájának megfelelően „államgimnáziumoknak", 1867 és 1883 között ismét királyinak, 1883-tól 1946-ig királyi katolikusnak hívták. Mészáros 1988, 841". A Nordau által látogatott intézmény 1858 őszén indult négy osztállyal. Mészáros, 1996, 51. " Programm des k.k. Staatsgymnasiums in Pest veröffentlicht am Schlüsse des Schuljahres I860. Az. iskolai értesítők kiadása 1777-től volt kötelező. 1844-től a latin helyett magyarul jelentek meg. Mészáros, 1988, 81.0. (A következők - lásd majd lent - már valóban magyarul jelennek meg.) l9 Uo.,28. 20 Uo.,22f. 21 A Pesti Ki. Kath. Fögymnasium Ifjúságának Érdemsorozata és Tanári Személyzete az 1862/3 Tanév Második Felében. Értesítő, 319/1862-3/2. 22 A figyelmet négyes skálán, míg az erkölcsi viseletet és a szorgalmat öt jeggyel értékelték. Utóbbi kettőből a mai négyes osztályzatnak megfelelő jegyeket kapta, azaz az erkölcsi viselete lehetett volna még „példás", a szorgalma pedig „ernyedetlen". 23 Mészáros, 1988, 85-89.
