Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - SZENTI Tibor: Hódmezővásárhely egészségügye (1918-1950)

1945. márc. 6-án dr. Ivánka Zoltán tiszti orvost az I. sz. Igazoló Bizottság megfosztotta az állásától.

108 Hasonló sorsra jutott dr. Czakó Lajos korábbi városi tiszti főorvos is. A városi tiszti főorvosi állást kinevezéssel már dr. Fáry Béla ny. tiszti orvos látta el. Dr. Kancier Győző volt zilahi tisztiorvost bízták meg Ivánka Zoltán helyének ideiglenes betöltésével.

109 A városi tiszti főorvosnak a népjóléti miniszterhez az alábbi jelentést kellett küldenie: „Hódmezővásárhely thj. város belterületén lévő összes WC-k száma: 12.568, ebből angol WC. 333. Jól megépített, a közegészségügyi követelményeknek megfelelően: 2430. A közegészségügyi követelményeknek meg nem felelő volt 9.800. " A város „Közegészségügyi jelentése 1945. évről" már szakmailag jelentősebb volt. A demográfiai adatok így alakultak: 1944 1945 Élve született: 1097 lő 883 fő Elhalt: 032 fő 1005 fő Halva született: 9 fő 1 fő TBC-ben elhalt: 50 fő 63 fő Rákban elhalt: 65 fő 59 fő Bejelentett vetélés: 1 43 esel 92 eset 1945- ben tetvek által terjesztett kiütéses tífuszban megbetegedett 170, hastífuszban 12, diftériában 84, skarlátban 70, szamárköhögésben 15, trachomában 18, TBC-ben 36

4 vérhasban 16 fö. Az összes fertőző megbetegedés 438 volt. Ebből kórházban ápoltak 354 főt, meghalt 118. A jelentésből kiderült, hogy orvosi javaslatra a nyilvános házakat megszüntették."

1 Dr. Pásztor Imre kórházi főorvost 1945. dec. 1-től nyugállományba helyezték, 111.000 P.-vel, amelyhez 101 P. pótilletményt, felesége után 3.600 P. családi pótlékot, és 1.680 P. lakáspénzt kapott. Pásztor 1914. aug. 1-től 1918. nov. 19-ig háborús katonai szolgálatot teljesített, mint tűzharcos. Vagyis végig verekedte az egész háborút, az első behívástól az utolsó leszerelésig! Összes szolgálati ideje 42 év volt!

11- 1945 őszén a bőrgyógyászat egy részéből 24 ágyas tüdőosztályt létesítettek, amely folyamatosan 58 ágyra növekedett dr. Deutsch Béla változatlan vezetésével."

3 1946- ban a közgyűlés javaslatot tett arra, hogy a tüdőbetegek számára külön osztályt létesítsenek, mivel őket a belgyógyászati osztályon helyezték el, és a többi beteget fertözhe,B Tfo. ir. 967/1945. w

Tfo. ir. 1122. és 1222/1945. ( 1945. VIII. 4.) " Tfo. ir. 1633/1945. (Megjegyezzük, hogy néprajzi helyszíni gyűjtésünk tapasztalata az, hogy a meg nem felelt WC-k „potyogtatós rendszerű árnyékszékek" voltak, amelyek egyes portákon „hol voltak, hol nem", akár a mesében; különösen ott hiányoztak, ahol nagybani állattartás volt, mivel a lakók az állandó, hátsó udvari trágyadombrajártak a dolgukat elvégezni, akár a tanyákon. Ennek az összeírásnak az értéke annyi lehetett, amennyit az. ifjú, hivatalnok Mikszáth Kálmán hasonlójellegű munkájáról tudunk, akinek jelentenie kellett, hogy vármegyéjében hány eperfa van? Az író szorgalmasan gyüjtögelle az adatokat, míg kollégája látván a kínlódásai, azt javasolta neki, hogy írjon be egy hasszámot. Indoklása: ha valakinek nem tetszik, járja végig az útszéleket és számolja meg. Gyanúnk van, hogy a „WC-jelentés" is így készült!) 1 Tfo. ir. 400/1946. 2 Kgyj. 1946/64. 3 Dr. Ormos P. én. 161-204.