Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - SZENTI Tibor: Hódmezővásárhely egészségügye (1918-1950)
Új főorvosi kinevezések történtek: dr. Héjjá József a gyermek osztály, dr. Kassay Dezső a fül-orr-gége osztály, dr. Horváth Árpád a szülészet-nőgyógyászat főorvosa lett. " 3Ő 1930-ban részben a közegészségügy iránti közigazgatási érzéketlenség, részben a kórházi betegellátás növekedése miatt, bár a szakemberek javasolták, hogy a fertőző betegeket ne vegyék föl az osztályokra, de ezt a közgyűlés nem fogadta el/ 7 Az Erzsébet Kórházban 4 segédorvosi állást rendszeresítettek. Amíg 1912-ben 3 főorvos és 3 alorvos 64.000 ápolási napot teljesített, 1929-ben 139.000-et, vagyis e mutató több mint kétszeresére emelkedett. Újabb 2 segédorvos kellett a sebészetre, 1 a boncnok főorvos mellé, mivel dr. Ormos Pált 1929-ben az OKI vásárhelyi fiókállomásának vezetésével is megbízták. Végül 1 segédorvost állítottak be a bőrgyógyászatra, tekintve, hogy az Országos Egészségvédelmi Intézet a kórház „bulyakóros [így!] osztályán fiók állomást létesített", mert a vérbajos betegek száma megemelkedett.' 8 Rajtuk kívül, a kórházbővítéssel kapcsolatban, fölvettek egy újabb műszaki altisztet is, aki javítási, karbantartási és üzemeltetési feladatokat látott el.' 9 Még nem osztályként, csupán „röntgen laboratóriumként'' kezdte meg működését egy új, 4 helyiségből álló kórházi részleg, diagnosztikus és terápiás készülékekkel, dr. Ormos Pál irányításái 40 val. 1930-ban elrendelték a kötelező hastífusz és diftéria vizsgálatokat; az iskolák egészségügyi ellenőrzését, a tanulók diftéria elleni védőoltását, és ennek során beoltottak 6300 gyermeket. Az OKI helyi fiókállomása tífusz és diftéria kórokozó-hordozók fölkutatásában ért el kiváló eredményt. 2000 iskolásnál Schick-reakciót végzett, amely diftéria védettségre irányult. A várandós anyáknál Wassermann-reakciót végeztek, és 5 százalékukat szifiliszesnek találták. A megvizsgált kéjnők 60 százaléka nem tudott vérbajos fertőzöttségéről. A kórházba felvett minden betegnél elvégezték a vérbajra irányuló vizsgálatot. 41 Kórházunkban 1930-ban 14 orvos dolgozott. 193 l-ben a sebészeti műtőt fejleszteni kezdték. Kapott 1 db. gőzfűtéses kötszer sterilizálót, 2 db. műszer sterilizátort, 1 db. steriloldat készüléket, 1 db. Tupfer-főzőt, 2 db. digestariumot 42 , beépítve és felszerelve, 2 db. müszerszekrényt, 2 db. Novocain-főzőt, 4 db. mosdótelepet, és 2 db. kisütő medencét. Ezek ára összesen: 18.273 P. 62 fillér volt. 4j Az év elején különböző egészségügyi bizottságokat választottak. Hivatalból a Közegészségügyi Bizottság tagjai a következők voltak: dr. Czakó Lajos tiszti főorvos, Endrey Béla polgármester helyettes, dr. Fáry Béla, dr. Mucsi Pál, dr. Zehery István, dr. Kovács János, dr. Draskovits Pál, dr. Ivánka Zoltán, dr. Kardos Sándor tiszti orvosok, Redecka Rezső m. kir. Állatorvos, Róna Lipót, Csanki Sándor, Szabó Lajos, Chikán Gábor állatorvosok, valamint (név nélkül) 1 mérnök, 1 építész és 1 gyógyszerész. A Közkórházi Bizott3r ' Dr. Ördög B. 1998. 14. (Megjegyezzük, hogy dr. Ormos Pál szerint, a szülészetet a sebészek látták el 1934-ig, ekkor lépett be dr. Horváth Árpád. A kórház összes dolgozója 79 fő volt.) 37 Kgyj. 1930/3. 3 * Kgyj. 1930/170/a. 39 Kgyj. 1930/17l/a. 40 Dr. Ördögh B. 1998. 14. Dr. Horváth I. 1998. 173. 41 Kgyj. 1931/130. 4 " Könyv-, irat- és joggyüjtemény-szekrény. 41 Kgyj. 193 l/l35. (Megjegyezzük, hogy amikor 1960-tól a Csongrád Megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás dolgozójaként a kórház sebészetén a higiénét ellenőriztük, a jelzett felszerelések jelentős részét még működőképesen találtuk.)
