Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - SZENTI Tibor: Hódmezővásárhely egészségügye (1918-1950)

újonnan fölállítják. A TBC-fertözés, a Morbus Hungaricus változatlanul terjedt és pusztított. A kórház eredetileg 14.324 m

2 területű volt, amely 17.111 m

2-re bővült. Akkor egy betegre 34.22 m

2 telekrész esett, de 160-200 m

2 volt szükséges.

16 A város a kórházbővítés részére megvásárolta a Miklovicz-féle telket, amelyen betegfelvételi épületet akart építeni. Az épületet 2 emeletesre tervezték, és ennek emeletén kívánták megépíteni a szülészeti és csecsemőosztályt. A kórház teljes adminisztrációja is ide települt volna át, ugyanakkor a belgyógyászat is teret kapott volna. A Tóaljban (az árvízvédelmi kőfalon túl, az egykori Hód-tó medrében) lévő kis elmeosztályos épület helyett a kőfal felett 50 ágyas elmeosztályt, továbbá egy tüdőbeteg osztályos épületet is terveztek. Mindehhez központilag 4 milliárd K.-t engedélyeztek.

17 Megállapodtak, hogy a bővítésekhez a város 2 milliárd K.-val járul hozzá, amelyet kölcsön formájában venne föl. Jendrassik Alfréd tervei alapján megkezdik a szemészeti pavilon építését, amelyhez nem veszik föl az ún. fúggőkölcsönt. Hangsúlyozták, hogy az építkezésekhez az ősz folyamán lenne jó hozzákezdeni, mivel ekkor a legolcsóbb, ráadásul a munkanélküliség ilyenkor növekedik.

19 A kórházbővítéseket a megnövekedett gyógyító munka is alátámasztotta. (Hol volt már az az idő, amikor az emberek nem mentek orvoshoz, vagy betegségüket féltek kórházban gyógyíttatni!) Több segédorvosi állást igényeltek. Legfontosabb volt ez a sebészeten, az előző években rendszeresített ingyen rendelés, és a műtéti esetszámok emelkedése miatt. Segédorvost kértek a röntgenbe is, mivel csak 1926. jún. 15-ig 2 ezer átvilágítást, és 400 terápiás besugárzást végeztek.

20 Ugyancsak segédorvos kellett a laboratóriumba, ahol szintén 1926. I. félévében 1850 Wassermann (vérből lues-serolgia) vizsgálatot készítettek.

21 1927-ben a város a kórházbővítésre 200.000 dollárt, vagyis 1 millió arany K-t, mint második városi kölcsönt vett föl. A bővítés első helyének a szemészeti pavilont említették. Itt többek között 40 ágyas csecsemő- és gyermekosztályt kívántak elhelyezni, a pavilon II. emeletén.

22 Dr. Genersich Antal javaslatot tett a városnak egy 200 ágyas sebészeti gümőkóros esetek gyógyítását szolgáló szanatórium létesítésére a kakasszéki tó partján. Mint a jkv. fogalmazta, ezzel nemcsak „ ...városunk idegen forgalmát emelnénk és annak révén városunk közgazdaságára és közvetve annak minden ágára gyakorolnánk jótékony behatást, hanem egyben lehetővé tennénk azt, hogy külföldi hasonló intézetek helyett hazánkban tudjunk szakszerű kezelést 16 Kgyj. 1926/451. és 477. 17 Kgyj. 1926/317. ügyiratban már 5 milliárd K.-ról beszéltek. Jendrassikot itt már a főépület kibővítésére, a szemkórház adminisztrációs épületté történő átalakítására, és új szemkórház megépítésére kérték föl. További terv volt még egy konyha, elmegyógyintézet és bujakór-pavilon építése is. Is Kgyj. 1926/47. Folyamatosan több tói földel is megvásárollak. Rózsa Imre tulajdonából 468 a-t, Vineze Sándoréktól 160 D-t (Kgyj. 1926/535-536 ), Pável Józseftől 710 a-t (Kgyj. 1926/451. és 477.). Megvették Török Imre telkét a rajta lévő épületekkel, a Hunyadi u. 3. sz. alatt, 160 a-t. Itt, a háború alatt már megvásároltak 3 szomszédos telket, amely jelzi, hogy a város mennyire készült a bővítésre. Az irat összesen mintegy 4-5 hold tói földről tett említést. (Kgyj. 1926

/

476.) 1927-ben Kájerléber Henriknének a Pável és Rózsa-féle üres telkek között lévő 80 oöl ingatlanját, és a Rózsa családtól újabb 197 D-t vásároltak. (Kgyj. 1927/165. és 166.) 1929-ben a Zrínyi u. 15. sz. házat vették meg, a Friedländer testvérektől 350.50 o-öl területen. (Kgyj. 1929/181.) 19 Kgyj. 1926/468. 20 Kgyj. 1926/278. Megtudjuk, hogy Varga Sándor gépész bérét fölemelték, aki „az új nagy röntgen gép minden javítását ellátja." 21 Kgyj. 1926/342. 22 Kgyj. 1927/51. és 620.