Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - SZENTI Tibor: Hódmezővásárhely egészségügye (1918-1950)

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY EGÉSZSÉGÜGYE (1918-1950) SZENTI TIBOR A két világháború közötti fejlődés Az első világháború nemcsak az ország sorsát, hanem a vásárhelyi egészségügy jövőjét is befolyásolta. Utóbbit nem negatív módon, ahogy ez a háború miatt várható lenne. Dr. Hcihn Dávid nyug. tiszti főorvos 1880. jan. 8-tól 1918. június végéig állt a város szolgáltában, majd ez év szeptember 23-án elhunyt.

1 A megüresedett állásra dr. Szappanos Mihály kerületi orvost, tb. főorvost nevezték ki.

2 Júliusban egyszerre jelent meg az Albániából hazatért katonák által behurcolt malária, ill. a spanyolnátha, az influenza vírus addig ismeretlen és pusztító típusa. Október és november hónapban a legtöbb áldozatot szedte, és 1919. januárjában szűnt meg végleg. Közvetlenül a vírusinfekcióban 30, szövődményében 259 fő halt meg.

J 1917-ben Kovács Józsefié Zimmermann Anna vásárhelyi lakos jótékonyságból a kórházban „Kovács"-betegszobát alakított ki, amelynek felszerelését, jó karban tartását biztosította; ill. e kórteremben, vagy a kórház más osztályain ápolt rászorulók segélyezéséről alapítványában rendelkezett.

4 Közel két év kellett ahhoz, hogy az orvoslétszám és a kórház gyógyító állománya rendeződjön, majd gyarapodjon. A fejlesztés időszakának kezdetén a kórházban 10 orvos dolgozott. Dr. Ördögh Béla főigazgató-főorvos így fogalmazott: „Az első világháború után az egészségügyi kultúra a város lakossága körében olyan mértékben fejlődött, hogy a kórház igazgatója, dr. Genersich Antal új osztályok felállítását harcolhatta ki. "

5 Kgyj. 1918/288. (Itt jegyezzük meg, hogy valamennyi hivatkozott levéltári adat lelőhelye a CSML I IL.) 2 Kgyj. 1918/316. Megjegyezzük, hogy dr. Szappanos Mihály Budapesten Fodor József professzor tanársegéde volt, és az országos hírű tudóst segítette az első magyar Közegészségtani Intézet felállításában. Szappanos főorvos a vásárhelyi református egyház gondnoka, és ismert közéleti személyiség volt. 3 Makói. 1993/11. 919. Lásd még: dr. Ormos. (1971) 177. 4 Kgyj. 1918/24. (Ez a szoba máig a szülészeten van, és „Kovács-szobának" nevezik.) Az alapítvány 1918-ban kezdte el működését. 1924-ben, a növekvő infláció miatt Kovácsné 500.000 K-val kiegészítette. Kgyj. 1924/40. 5 Dr. Ördögh B. 1998. 13.