Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - PUTNAM, Constance: Reform és innováció: orvosi oktatás a 20. századi USÁ-ban

gyezte, az orvosi oktatás reformereinek biztosnak kell lenniük abban, hogy a megfelelő kérdéseket teszik fel akkor, amikor az egyetemi tananyag és a már végzett orvosok gyakorlati teljesítménye közötti kapcsolatot vizsgálják.

52 Az orvosképzés nemzetközi hírű tudósaként Gonella joggal lehet büszke arra az adatbázisra, amelyet 1969-ben állított fel a Jeffersonon, s amely a Jeffersonon frissen végzett hallgatóktól gyűjtött adatokat hat hónapon keresztül, segítve az egyetem tantervi céljainak felülvizsgálatát.

5

'' Ahogy megállapította: a változtatásoknak információkon, nem pedig spekulációkon kell alapulniuk."

4 Gonella visszaidézi 1982-ben megjelent cikkét az orvosképzésben tapasztalható kísérletezés csapdáiról. Nagy harsonaszó kísérte az új programok elindítását, de azok pozitív és negatív hatásainak dokumentálása csak ritkán történt meg.

53 Nem állják meg a helyüket azok a szóban, írásban hangoztatott vagy sugallt érvek,

56 melyek szerint alig változott a helyzet a közel egy évszázada megjelent Flexner-féle Jelentés óta. Mint ahogy az a három évtizeddel ezelőtti felzúdulás sem írja le helyesen a helyzetet, hogy az orvosi oktatás válságban van és a múlt tapasztalatait nem vesszük figyelembe.

37 Az bizonyos, hogy még sok mindenen változtatni kell (és különösen az Egyesült Államok egész egészségügyi rendszerén), de az amerikai egészségügyi oktatás általában kitűnő állapotban van. Mégis, ahogyan Daniel Tosteson, a Harvard Orvosi Fakultás korábbi dékánja megállapítja, minden kapcsolat az egészségügyben egyedi, személyes, társadalmi és biológiai szempontból egyaránt. Ezért az egészségügyi oktatással kapcsolatos semmilyen pillanatfelvétel, bírálat vagy tanulmány nem lehet teljes. Az orvosi gyakorlat egyfajta problémamegoldás, összegzi Tosteson. Ez az orvosok képzéséről ugyanígy elmondható. CONSTANCE PUTNAM, PhD Independent Scholar Fulbright Researcher in Budapest cpuconcord@hotmail.com Gonella, J.S. - Hojat, M. - Erdmann. JB. -Veloski, J.J. What Have We Learned, and Where Do We Go From Here? Acad Med Feb. Suppl. 1993, 68 (2): S87. 53 Gonella, J.S. - Hojat, M. - Veloski, J.J comps./eds. Abstracts: Jefferson Longitudinal Study of .Medical Students and Graduates. Philadelphia: Jefferson Medical College, Center for Research in Medical Education and Health Care, 1994. ^ Gonella, J.S. Personal communication, 22 July 2005. 35 Gonella, J.S. experiments in Medical Education: The Pitfalls. J Med Ed Sept 1982 (57): 729. 56 Anderson, M.B.: A Guide to the 130 Reports in This Snapshot Supplement to Academic Medicine, for Anderson, M.B. ed./comp., A Snapshot of Medical Students' Education at the Beginning of the 21

51 Century: Reports from 130 Schools. Acad Med Sept Suppl. 2000, 75 (9): x. •

7 Beecher, H.K. Altschule MD, Medicine at Harvard: The First 300 Years. Hanover, N.H.: University Press of New England, 1977: 587 at 530. 5S Tosteson, DC. Learning in Medicine. NEJ M 1979 (301): 690. Acknowledgements The author is grateful to the following individuals, who contributed to the collection of information used in this article: M. Brownell Anderson, Merlin K. DuVal. Jack Eckert, Joseph S. Gonnella, Dana Cook Grossman, Edward Halperin, Stanley Katz, Sara Piasecki, Peter Rawson, Stanford Roman, Caryn Ruch, Andrew Wallace, and Nancy Zimmers. In addition, thanks are due to Fehér Lívia and Kerék-Bárczy Szabolcs for translating this article, which first appeared in English as "Reform and innovation: a repeating pattern during a half century of medical education in the USA," in Med Ed 2006, 40 (3): 227-234. The editors of Medical Education kindly granted permission for a Hungarian version of the article to be published. Special thanks to Balogh Károly dr. for support and assistance of several kinds.