Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

ADATTÁR — DOCUMENTS - HAUSEL Sándor: Perliczi János Dániel és Nógrád vármegye

PERLICZI JÁNOS DÁNIEL ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYE* HAUSEL SÁNDOR 1731-ben új megyei főorvos megválasztása előtt állt Nógrád vármegye. A döntés meghoza­tala azonban nemcsak egy új személy megválasztásával, hanem új helyzet megteremtésével is együtt járt. A korábbi főorvosok számára a Forgách család gácsi várkastélya szolgált hivatali helyül, aminek legalább két oka volt. Az egyik, hogy ezek az orvosok a generáció­kon át a főispáni széket betöltő Forgáchok számára egyúttal házi orvosok is voltak. A másik pedig az lehetett, hogy a 18. század első harmadában a romokból újraépítkező Nógrád vár­megye nem tudott megfelelő helyiséget biztosítani erre a célra. Ugyanakkor idővel az is nyilvánvalóvá válhatott, hogy egy arisztokrata család várkastélya egyrészt nem felel meg a hivatalszerü orvosi munka végzéséhez, másrészt a növekvő betegforgalom feltehetőleg egyre nagyobb megterhelést jelentett a kastély lakóinak. Ezeken túl közrejátszhatott egy új, kifejezetten a vármegyei főorvos és állandó patika számára építendő és a vármegye birtoká­ban lévő épület megépítésében az is, hogy Forgách János főispán közbenjárására nem egy átlagos kvalitású orvosdoktor meghívását tervezték. így azután az ifjú Perliczi hírneve és a Forgáchok patronálása rábírta a közgyűlést a Losoncon felépítendő ház megszavazására. 1 Miért Losoncon építtette fel Nógrád megye az első állandó helyen működő patikáját? Miért nem Balassagyarmaton vagy Szécsényben? Erre a választ szubjektív és objektív okokban egyaránt kereshetjük. A 18. század első harmadában nem játszódott még le az a folyamat, amit a megyetörténet a piacforduló fogalmával jelöl, és ami azt jelenti, hogy Nóg­rád vármegye ekkor még nem került át a felvidéki városok vonzáskörzetéből a Pest és Buda környékhez, az ország központi területéhez. A török és a kuruc háború után két évtizeddel Losonc volt a megyén belül az a település, amely az Európát bejárt Perliczi számára a leg­jobbnak látszott. Ez lehet az objektív ok. Persze feltételezhetjük azt is, hogy Losonc megfe­lelt az új Ordinarius physicus azon érdekének, hogy minél közelebb maradjon szülőváros­ához, Késmárkhoz, vagy felesége korábbi lakhelyéhez, Besztercebányához. 2 Gondolt-e arra, hogy hosszú nyugat-európai vándorlása, rövid késmárki és Selmecbányái orvosi praxisa után Losoncon, illetve a szomszédos Apátfalván marad élete végéig? Akár gondolt, akár nem, így történt. 1731 és 1754 között töltötte be a megyei hivatalt, majd azu­tán Apátfalván élt a múzsáknak - ahogy kortársai mondták. De Apátfalva lett végső nyughe­* Az Orvostörténelmi Társaságban 2006. szept. 21 -én elhangzott előadás szövege. 1 Hansel Sándor: Orvosok a 18. századi Nógrád megyében. Nógrádi Történeti Évkönyv XV. Salgótarján, 1989. 85-98. 2 Belitzky János: Nógrád megye története 896-1849. Salgótarján, 1973. 245-246.

Next

/
Thumbnails
Contents