Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - DOBOS Irma: Az APENTA keserűvíz kutatástörténete

Seilschaft auf 150.000 Forint erhöht worden, aber die unmöglichen Exportmöglichkeiten haben nur eine bescheidene Erhöhung ermöglicht. Nach der Verstaatlichung 1949 wurde die Anlage zuerst ein nationaler Betrieb, ab 1975 nahm alle Angelegenheiten der innenländischen Umsetzung eine Wasserforschungs Firma, die ausländischen ab 1982 die Pharmatrade Firma in die Hand. 1982 ist die BitterwasserProduktion und Umsetzung abgestellt worden, das Apenta war ein Mineralwasser. Exportmöglichkeiten gab es zwar, aber die ganze Firma wurde vom Frankfurter Mineral- und Fleilbrunnen Betrieb Hufnagel GmbH und Co aufgekauft, die ausschließlich Mineralwasser und Erfrischungen filterte. IRODALOM Apenta Keserűvízforrás Rt. iratai, Budapest Fővárosi Levéltár, XI. 1001. Battonyai Ö. (szerk.): Czégek kézikönyve. Bp. 1887. Bernáth J.: A budai keserűvízforrások rövid természettudományi leírása. Bp. 1874. Bernáth J.: Közlemények a budai keserűsóforrásokról. MTA Math, és term. tud. közi. XII. 1874. Bp. 1876. 135-151. Bernáth J.: Die Mineralwässer und Badeorte Ungarns. Cursalon, 1885. No. 24-25. Bernáth J.: A budai keserűvíz-források állapota az 1888. évben. Bp. 1888. Boleman J.: Fürdőtan. Kiváló tekintettel a magyarhoni gyógyhelyekre. Bp. 1887. Buda kültelkeinek térképe. A kataszteri földmérés szelvényeiről kőbevésetett és nyomatott a m. k. államnyomdában. Buda, kb. 1873. Csermely M.-Dobos I.: Keserüvizeink és gyógyászati szerepük. Balneológia-rehabilitációgyógyfűrdőügy. 1982. III. évf. 1. 9-24. Dalmady Z. (szerk.): Magyarország baineológiai értékei. Bp. 1929. Dalmady Z.: Apenta természetes budai gyógykeserűvíz baineológiai értékei. Bp. 1934. Dobos I.: Javaslat a „Dél-budai" keserüvíz-telepek hidrogeológiai védőterületére. Bp. 1976. Kézirat. Dobos L: Keserűvíz-kutatási módszerek. MHT II. Országos Vándorgyűlés, Pécs. MHT kiadvány, Bp. 1981. 35-43. Dobos I.: A budai keserüvizek. Vízkutatás, 1982. 1. sz. 21-24. Geróczy Zs.-FIankó V.: Budapest fürdői és ásványvizei. Bp. 1891. G rósz, de E.: Compte-Rendu-Volume général. Bp. 1910. (XVI

e Congrès International de Médecine Budapest: Août-Septembre 1909.) Hankó V.\ Az ásványvizek kezelése. Fürdőirod. Könyvtár. IV. 30. Bp. 189? Hirsch, B.-Sicdler, P.: Die Fabrikation der künstlichen Mineralwässer und anderer moussirender Getränke. Braunschweig, 1897. Központi Védjegy-értesítő. Keresk. m. kir. Minisztérium. Bp. 1901., 1905., 1907., 1923., 1928., 1929., 1930. Lóczy L.-Hofmann K.: A budai keserűvízforrások keletkezéséről. Földt. Közi., 34. 1904. 318-332. Loser János Budapest. Keserűvízforrás tulajdonos. Bp. 1889-1896? Molnár J.; Magyarhoni keserüforrások. Math, és Term. tud. Közi., VI. 1872. 221-244.