Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - DOBOS Irma: Az APENTA keserűvíz kutatástörténete

AZ APENTA KESERŰVÍZ KUTATÁSTÖRTÉNETE DOBOS IRMA A keserűvíztelepek kialakulása Az Őrmezei-völgyben a kutak és a telepek létesítését minden bizonnyal Saxlehner András 1 863-ban az örsödi területen feltárt és palackozott Hunyadi János keserűvíz korán fellendült forgalma segítette elő. A két terület közel azonos földtani felépítése még jobban alátámasz­totta az eredményes vízfeltárást és annak nyomán a remélt üzleti sikert. Az első kutat 1864-ben az Ofner Feldhut közelében a Loser testvérek közül Loser János létesíthette. A keserűvíz termelésére és forgalmazására a Loser testvérek közkereseti tár­saságot alapítottak Loser Gebrüder néven, amelynek három füszerkereskedő tagja volt: Loser Péter, Loser Mátyás és Loser János. A feltárt vizet Rákóczy Ferenc-forrás keserűvíz néven kezdték forgalmazni. (/. kép) A telep emeletes nyaralóból, gazdasági épületből, tágas üvegraktárból áll, amely „célszerű tolósiklóval" rendelkezett. A töltögető-csarnok a telek északi részén egy csoma­goló helyiséghez és egy csemege-cukorgyárhoz kapcsolódott. A keserűvíz föld alatti vezetéken jutott a töltőcsarnok magasan fekvő részébe, ahonnan szivattyú nyomta a palack­töltő „ruganycsövekbe. A készülék oly célszerű, hogy egy perc alatt harminc palackot tölt meg keserűvízzel". Az akkori gyakorlat szerint az ásvány- vagy gyógyvizet, különösen a szénsav­tartalmúakat minőségük megtartása érdekében a „forrás" felett vagy közvetlen közelében töltötték. így alakították ki ezt a töltőhelyiséget is, amely 1864-től 1876 végéig a gazdasági épület egyik földszinti csarnokában volt berendezve, ahol az első Rákóczy-forrást létesítet­ték (Battonyai 1887, Sólyom 1877). A keserüvizet először Lucich Géza „vegytanársegéd" elemezte, s eredményét (48,27 súlyrész összes szilárd anyag, 1,0412 fajsúly) körlevélben tették közzé. A következő vizs­gálatot 1876-ban a müncheni politechnikum tanára, Stelzel végezte, amelyhez az ottani rak­tárból egy kb. V* l-es palack keserüvizet vettek. Ez azt jelenti, hogy a Loser Testvérek ekkor már külföldre, így Münchenbe is szállítottak. Az analízis a korábbihoz képest kisebb kon­centrációt (35,943 s. r. összes szilárd anyag, 1,0346 fajsúly 18 °C-nál) mutatott ki, amelyről Bernáth József kémia tanár korábbi tapasztalata alapján úgy vélekedett, hogy a huzamos ideig „merített" kútban a víz fokozatos „gyengülése" természetes folyamat (Bernáth 1876). A második Rákóczy- kutat 1876 végén a telek déli részén építették meg, s ettől kezdve ebből palackoztak. A feltárt keserűvizet Molnár János elemezte 1876. októberben és benne 53,5318 s. r. szilárd anyagot és sok magnéziumot talált. Munkájából megtudjuk az „új for

Next

/
Thumbnails
Contents