Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
vette. Október végétől az évszakhoz képest szokatlanul meleg időben tört ki a járvány és csak a december közepétől kezdődő és január végéig tartó nagyon erős hidegben mérséklődött. Február 16-át követően az időjárás ismét szokatlanul melegre fordult, az előző hónapban esett 1 méteres hó elolvadása sártengerrel árasztotta el a várost, ezért a járvány újult erővel tört elő. Pécs városában a következő kisebb tífuszjárvány 1892-ben okozott 50 megbetegedést, az újabb ragálynak 6 halálos áldozata volt 122 . 1898-ban 180 fő betegedett meg tífuszban. A betegek többsége a Rókus forrás vizét fogyasztotta. A fertőzött forrást rövid idő alatt lezárták. 1890-ben a megye több községében is felütötte fejét a tífusz. Az orvosok mind arról számoltak be, hogy a fertőzött az elmúlt napokban hosszabb-rövidebb ideig Pécsett tartózkodott 123 . Egyes községekben kisebb járványok is kialakultak, de az enyhébb lefolyás miatt nem szedtek sok áldozatot, ezért a kiterjedést is nagyon nehéz megállapítani. Matolay János is több tífuszgyanús betegről halott, de ezek orvosi segítség nélkül is meggyógyultak 124 . Kárász községből az orvos 10 súlyosan beteg gyermekről tudott decemberben, de megemlítette, hogy több gyógyult egyénről halott, a faluban halálozás nem történt 125 . 1894-ben Baranya vármegyében a hét járásban 198 személy betegedett meg tífuszban az orvosok jelentése szerint, közülük 101 fő hunyt el. A legtöbb megbetegedés a Pécsváradi járásban volt, a 82 betegből 44 halt meg 126 . 1895. év során 258 fertőzést és 77 halálesetet jelentettek be az orvosok. A források szerint a szokottnál enyhébb lefolyású járvány sokkal kiterjedtebb volt a valóságban. A kisszentmártoni lelkész november végén levelében azt írta, hogy július óta ötvennél is többen betegedtek meg a faluban, de csak öten haltak meg. A betegség enyhe lefolyása miatt nagyon kevesen fordultak orvoshoz 127 . Kisszentmártonból az 1895. évi járványstatisztikában 18 beteg szerepelt. A Pécsváradi járásban a fertőzőbetegség Nádasd községben dagadt járvánnyá. Hivatalosan 35 személy betegedett meg 128 . Az orvosi jelentés szerint a falu minden pontján szegények és gazdagok között is felütötte a fejét a ragályos kór, ennek oka a patak megfertőződése. Javasolta, hogy a lakosok csak forralt vizet fogyasszanak 129 . Kolera A kolerának két fajtája pusztított Magyarországon a 19. században. A régebben ismert típust "cholera nostrasnak" (hazai vagy a mi koleránk), az újabb változatot pedig "cholera asiaticus"-nak nevezték. Ez az utóbbi típus - a régebbit egyre inkább kiszorítva - okozott több fertőzést a század végén. A kolerát népi néven epemirigynek nevezték. A fertőzést a Vibrio cholerae nevü baktérium okozza. Az ivóvíz, a tej, az élelmiszerek és minden, ami a beteg ürülékével vagy hányadékával érintkezett, terjesztheti a betegséget. 122 Ágh: i. m. .110-114. 123 295/1890., 262/1890., 1404/1890., 1987/1890., 326/1890., 601/1890., 282/1890. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 4. doboz. 124 295/1895. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 4. doboz. 125 14/1891. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 4. doboz. 126 1894. évi járványkimutatások. III. melléklet. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz. 127 184/1895. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz. 128 1 895. évi járványkimutatások. III. melléklet. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz. 129 206/1895. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 5. doboz .
