Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
gatni és bármely ponton egy lábnyomásra rögzíteni lehetett, valamint tolókocsiként betegszállításra is alkalmas volt. A főépülettel szomszédos régi kórházban a földszinten helyezkedett el az irgalmas nővérek lakosztálya. Az első emeleten három 12-18 ágyas kórterem volt a férfi szemészet és a férfi bőrbetegek számára. Egy elkülönített részen két kicsi és két nagy teremben a bujakóros férfibetegeket kezelték. A második emeleten három 12 ágyas elzárt kórteremben gyógyították a női bujakóros betegeket. Emellett két kétágyas, két háromágyas és egy hétágyas szülészeti és szemészeti szoba volt női betegek részére. A második emeleten helyezkedett el a szülőszoba és a műtőterem. 1896-tól itt képezték a megyei bábaképző intézet hallgatóit. 1894-ben adták át az egyemeletes elkülönítő-épületet. A földszinten fürdőszoba, a déli oldalon egy ötágyas szoba, ettől jobbra és balra egy-egy elzárt edénymosogató volt. Az emeleten a folyosó mindkét végén egy-egy 13 beteg elhelyezésére alkalmas kórterem volt, az ezekből nyíló mosdószobákban egy-egy beteget lehetett elkülöníteni. A megfigyelőosztály földszintes épületében a közveszélyes elmebetegeket őrizték hét egyszemélyes cellában. A betegeket itt nem kezelték, csak megfigyelték: miután megállapították az elmebetegséget, az ápoltat az elmegyógyintézetbe küldték át. A mosókonyhában gőzzel működő mosó-, öblögető-, facsarógépek és főzőkádak üzemeltek, a ruhák fertőtlenítésére gőz-dezinfekciós kamra működött. A kórházi kápolnát az egykori török dzsámiban rendezték be. A 1890-es évek elején nagyon rossz állapotban volt a dzsámi. Mayer Jozefa halála után az örökösök: dr. Erreth Lajos és Erreth János országgyűlési képviselő az ö emlékére tett 1000 Ft értékű alapítvánnyal támogatták a felújítást. 5000 Ft értékben új, ónozott bádoggal bevont tetőt, díszes kerámiaburkolatot, szőnyegeket, oltárt és miseruhát ajándékozott Erreth Lajos a kápolnának. A kórház igazgató főorvosa és a sebészeti osztály főorvosa dr. Erreth Lajos. A belgyógyászati, szemészeti és szülészeti osztály főorvosa, a megyei bábaképző intézet tanára dr. Schwartz Frigyes, helyettese a belgyógyászati osztályon dr. Pick Ignác főorvos. A bujakóros osztály vezetője dr. Kaufer Mór osztályos orvos. A sebészeti osztály másodorvosa dr. Schmidt Antal, a belgyógyászati osztály másodorvosa dr. Bokor Emil, a bujakóros osztály másodorvosa dr. Kenései Aladár. A kórház szülésznője Fuchs Anna. A kórháznak külön lelkésze volt. A 26 irgalmas nővért 1855 óta Dominika nővér irányította, mellettük a kórház 5 férfi és 3 női ápolót alkalmazott. A kórház gondnoka Kerbolt Pál, az ellenőr Ódor Gyula, az írnok pedig Kopjár Antal volt. A kórház állandó jelleggel egy irodaszolgát, egy gépészt, két fütöt, egy kertészt, egy hullaszolgát, hat napszámost és tizenkét cselédet foglalkoztatott. A közkórház forgalma a fővárosi és a pozsonyi kórházak után következett a század végén. Míg 1845-ben 50 öreget és 65 beteget kezeltek 55 , addig 1895-ben az évi betegforgalom 3520 fő volt, a napi beteglétszám 200-400 fő 56 . Az ápolási napok száma 94 087 volt. Az 1893. évi beteg- és pénztári forgalom kimutatás szerint ezen évben a kórházban 3062 beteg fordult meg és 80 494 ápolási nap volt 57 . Vagyontalan beteg után a község fizette a napi 8 kr ápolási díjat. Haas M.: Baranya földirati, statistical és történeti tekintetben. Pécs, 1845. 319. 56 Várady: i. m. 479. 57 Ágh: i. m. 133.
