Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában

Gyógyszertárak Pécsett és a megyében A megyében két állami gyógyszertár működött a 19. században. Az állandó gyógyszertárak mellett az orvosoknak is volt ún. kézi gyógyszertára. A 98 802. számú 1894. évi belügyminiszteri rendelet értelmében a kézi gyógyszertárt tartó orvos a szükséges gyógyszereket a törvényhatóság területén lévő gyógyszertárból volt köteles beszerezni. A vásárlásról naplót kellett vezetni, amelyben a gyógyszerész a beszerzést aláírásával igazolta. A század második felében a vármegyében és Pécs városában is ugrásszerűen megnőtt a gyógyszertárak száma. 1845-ben a megyében 6, a városban pedig 3 gyógyszertár állt a lakosság rendelkezésére, 1894-ben a megyében már 20 állandó gyógyszertár és 16 kézi gyógyszertár működött. Az új gyógyszertárak alapításakor a megyének kellett kérvényt benyújtani, majd ezt a Közegészségügyi Bizottság véleményezte, végül a vármegyei közgyűlés határozott. A levéltári anyagban több gyógyszertár-alapítási kérelem is megmaradt. A kérelmek elbírálásánál felmérték, hogy a lakosság szokásai és anyagi helyzete lehetővé teszi-e a gyógyszertár életben maradását. Vizsgálták azt is, hogy milyen messze van a legközelebbi gyógyszertár, és meg tud-e élni a két gyógyszerész egymás mellett. Az 1880-as évek végétől a lakosság számbeli és anyagi gyarapodására hivatkozva több olyan helységben is engedélyezték új gyógyszertárak alapítását, amelynek kérvényét korábban elvetették. Gyógyszertárak számának változása a megyében járás/város 1845 1886 1891 1894 1898 1899 Pécsi 1 1 1 Baranya vári 1 3 3 Siklósi 1 3 3 Hegyháti 1 3 3 Szentlőrinci 2 2 Mohácsi 1 4 4 Pécsváradi 1 1 2 Pécs 3 4 5 5 7 7 Hölbling: i. m., Magyar statisztikai évkönyv megfelelő kötetei, Gyógyszertárak kimutatásai, Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 3-5. doboz.