Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
Név Hol és mikor szerzett diplomát Szaktarülete és állása Lakhely letelepedés időpontja Jegyzet Beck Samu Bp., 1883. sebész Bellye 1899. Cziráky József 7 Ráczpetre Hugel József Kolozsvár, 1888. körorvos urad. orvos, tartalékos cs. és kir. ezredorvos, a Mohácsi Kerületi Betegsegélyező Pénztár orvosa Magyarboly 1899. Bábák Az 1852. évi október 20-i birodalmi belügyminiszteri rendelet vezette be kötelező érvénnyel a járási és a községi bábák alkalmazását 38 . Az egészségügyi személyzetet számba vevő kimutatások csak az okleveles bábákat tüntetik fel, a járásokban tevékenykedő parasztbábákat nem. Néhány járási orvos írta csak oda egy vagy két alkalommal, hogy hány - a tiszti főorvos által engedélyezett - falusi bába dolgozik a községekben. 1885-ben a Siklósi járásban 37, a Pécsi járásban 37, a Szentlőrinci járásban pedig 68 bába segítette a szülő nőket. 1886-ban a járási orvosok jelentése alapján a Siklósi járásban 52, a Szentlőrinci járásban 64 parasztbába volt. 1888-ban a Pécsváradi járás orvosa 39 falusi bábáról számolt be 39 . A közegészségügyi törvény elrendelte, hogy szülésznő csak az lehet, aki oklevéllel rendelkezik. Minden 1500 főnél nagyobb községben kötelező volt szülésznőt alkalmazni, akit az egészségügyi bizottmány jelölése alapján a község választott. Törvényhatósági szülésznőként csak okleveles szülésznőt lehetett alkalmazni. Ha a bábajelölt a képzőtől 75 km távolságnál messzebbre lakott, akkor a megyei tiszti főorvos oktatta, és ő állított ki a részére bizonyítványt. Az ilyen bábát eltiltották a gyakorlattól, ha a településre diplomás szülésznő érkezett 40 . Az 1870-es évek elejéig csak Pesten, Nagyszebenben és Kolozsvárott volt bábaképző. 1873-ban nyitották meg a nagyváradi és a pozsonyi, 1884-ben pedig a szegedi képzőt. Hölbling Miksa 1889-ben a megye elé terjesztett egy javaslatot bábaképző létesítéséről. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szülésben vagy gyermekágyi lázban elhunyt anyák nagy száma a bábák képzetlenségének következménye 41 . Ő maga a jelölteket helyiség és eszközök hiányában csak elméleti oktatásban tudta részesíteni. A bábák akkor sem alkalmazták a fertőtlenítési eljárásokat, ha ismerték annak módját. A közkórház csekély díjazás ellenében Antall - Kapronczay: i. m. 903-916. 1885. és 1888. évi egészségügyi személyzet kimutatások. Baranya vármegye tiszti főorvosának irati. IV. 413. 3. és 4. doboz. 1876. évi XlV.tc. 50-51.§. Chyzer: i. m. 1900. 55. A megyei bábaképző megnyitása előtt a gyermekágyi lázban meghalt anyák száma száz körül volt a haláloki kimutatások szerint. A képző felállítása után a szám évi húszra csökkent.
