Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

ADATTÁR - DOCUMENTS - Emed Alexander: Gottsegen György (1906-1965) - György Gottsegen (1906-1965)

GOTTSEGEN GYÖRGY (1906-1965) ALEXANDER EMED Száz esztendeje született Gottsegen György, az Országos Kardiológiai Intézet alapítója és első igazgatója. Gottsegen - 'Isten áldása: - igen szép, de ritka név. Az első Magyarországon élő Gottsegenek Zemplén megyei zsidók voltak. A 19. század elején már hét Gottsegen nevü zsidó családról tudunk, akik Királyhelmecen, Homonnán és a környék falvaiban éltek. A század folyamán, mint sokan mások, ők is az Újvilágban keresték boldogulásukat, s amikor 1990-ben két amerikai kivándorló az itthon maradt családtagok után érdeklődött, csupán Dr. Gottsegen Ágnest, Gottsegen György egyetlen lányát találta az anyaországban. Gottsegen György a fővárosban született, ügyvéd édesapja Kassáról települt át. Fiatalabb testvére, az építészmérnök László, szintén Pesten született. 1923-ban kitűnő eredménnyel érettségizett, ám a numerus clausus miatt nem vették fel az orvosi egyetemre. Akkoriban sok hasonló sorsú fiatal élt Magyarországon, többségük olasz egyetemeken tanult. Gottsegen valószínűleg még otthonról hozta magával a német nyelv ismeretét, így Bécs mellett döntött. Medikus korában a híres Wenkebach szívklinikán gyakornokoskodott, ez volt első találkozása a kardiológiával. Itt jelent meg első tudományos közleménye is az Archiv für experimentelle Pathologie und Pharmakologie 142. kötetében: Wirkung der Leberextrakte im Tierversuch címmel. Párizsban is hallgatott egy szemesztert, de Bécsben avatták orvossá 1929-ben. Kezdetben a németországi Darmstadt város Alice nevü kórházban és a ratibori (ma Lengyelország) közkórház belgyógyászati osztályán tevékenykedett. 1931-ben tért haza és az István kórházban Hasenfeld Artúr belgyógyászati osztályán kezdte el munkásságát gyakornokként. Hasenfeld (1870-1940) a század első évtizedeiben a főváros egyik neves kardiológusának számított. Gottsegennek fél éves kardiológiai tevékenység után új munkahelyet kellett keresnie, mivel a kórházban nem kapott fizetést. A numerus clausus miatt az egyetemi klinikák is zárva voltak előtte. Szerencséjére Lévy Lajos (1875-1961) a Zsidókórház belgyógyásza és későbbi igazgatója felvette osztályára: mellette dolgozott 13 éven át, 1944 ig. Lévy Lajos kiváló klinikus és tanító volt, aki igen korán ismerte fel az elektrokardiográfia jelentőségét és elsők között szervezett Magyarországon EKG laboratóriumot. Gottsegennek bőséges alkalma nyílt tehát a kardiológia tanának tanulmányozására és gyakorlására. 1934ben a pécsi egyetem honosította diplomáját, és a negyvenes években a Zsidókórházban már tudományos munkatársként alkalmazták. Boldog, békés korszak volt ez életében: gazdag irodalmi munkásságot fejtett ki, dolgozatai a német lapokban is megjelentek. Feleségül vette a nagypolgári származású Erdély Editet, aki azon kevés nők közé tartozott, akik már akkoriban diplomát szereztek. Magyar irodalmat, németet és pszichológiát tanult. Mesterei között volt Szondi Lipót, aki nagyon szerette volna asszisztensei közé venni, ő azonban a pszichológiai karrier helyett a családi életet választotta. Rövidesen megszületett egyetlen