Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Paskalev, Dobrin - Kircheva, Anna B.: Bulgarian contributions to the development of medicine - Bolgár hozzájárulások az orvostudomány fejlődéséhez

32. Petrov, V.: Modern Phytotherapy. Sofia, Medizina I Fizkultura, 1982, 130-131;146147. (in Bulgarian) 33. Stamenov, M.: Inventors. Sofia, Trud, 2003, 124-126. (in Bulgarian) 34. Vlahov, V., Apostolov, M., Ivanova, P.: From Ivan Raev to the modern therapy of parkinsonism. Asklepios, 1995, 9, 127-131. ÖSSZEFOGLALÁS A cikk két jelentős, ám az orvostörténeti irodalomban kellően nem méltatott bolgár kutatói teljesítményre hívja föl figyelmünket. A tanulmány első részében Hilov professzor kutatásairól olvashatunk, aki a só gyógyászati felhasználásának jeles kutatója és propagátora volt, a tanulmány második részében pedig Ivan Rajevnek, a Parkinson-szindróma kezelésében áttörést hozó munkásságával ismerkedhetünk meg. A só története egyidős az emberiséggel, ám a bolgár történelemben ez az ásvány különösen fontos szerepet játszott, hiszen a 894-es bolgár-bizánci háború (amely a magyar honfoglalást ias előkészeítette), éppen a sómonopólium miatt tört ki. Talán e történelmi hagyományok keltették fel Konstantin Hilov professzor érdeklődését is az ásvány iránt. Hilov 1935-ben publikálta a só orvosi hasznáról, biokémiai szerepéről szóló, átfogó és korszakalkotó monográfiáját, amely az élettan, a kórtan, a klinikum, diététika területeit egyaránt tárgyalta. A cikk, első részében ezt a munkát ismerteti és méltatja. A bolgár népi gyógyító Ivan Rajev (1876-1938) 1922-ben az Atropa belladonna gyökeréből állította elő azt a kivonatot, amellyel elsőként a történelemben eredményesen sikerült gyógyítania a fertőző agyhártyagyulladás okozta Parkinson-szindrómát. Az agyhártyagyulladás-járvány az első világháború után tört ki és mintegy 10 évig pusztított: ez az epidémia volt az első, az emberi idegrendszert megtámadó lassú vírusfertőzés. A betegek több mint 20 %-a vált a kór áldozatává, a fertőzés túlélőiben pedig Parkinson-szindróma alakult ki, amelyet abban az időben csupán Ivan Rajev gyógymódjával tudtak kezelni. 1934-ben Rajev gyógyszerét és gyógymódját Rómában tudományos vizsgálatnak vetették alá, amely igazolta a korábbi eredményeket. Ekkor, egyetlen év alatt 1346 beteget kezeltek sikerrel Rajev eljárásával, amelyet cura bulgara-mk neveztek a kortársak.