Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Rozsondai Béla: Orvosok ifj. Pápai Páriz Ferenc peregrinációs emlékkönyvében, 1711-1726

Orvos volt az album későbbi tulajdonosa, Horovitz Fülöp. Pesten tanárkodott, és mellette az orvosi kar előadásait hallgatta. 1849-től 1851-ig kórházi orvosként működött. A könyvek érdekelték, számos íróval megismerkedett. 1852-ben megvette a Fischer-féle könyvkereskedést, és mint értő antikvárius megbecsülést vívott ki magának (PALLAS). Az 1694-ben alapított hallei egyetemen híres orvosi iskola jött létre. Georg Ernst Stahl Jénában tanult, szász-weimari udvari orvos lett. Friedrich Hoffmann már 1693-ban Haliéba hívta professzornak. 1716-tól Berlinben a király udvari orvosa. Flogisztonelmélete az első egységes elmélet a kémiában, mely sok különálló jelenséget magyaráz, az égéstől és a fémkohászattól az erjedésig és a légzésig. A fiziológiában és a gyógyításban az animista elvet vallotta (ADB XXXV 780; BRIT-HUNG; JÖCHER; MICHAUD; MNL). - Michael Alberti Stahlnak tanítványa és utóda a hallei egyetemen, az animista felfogás lelkes hirdetője. A törvényszéki orvostan egyik megalapítója; e tárgyú müve: Systema jurisprudentiae medico-legalis (Leipzig, 1725-47. 6 torn.) (ADB; JÖCHER-ADELUNG; MEUSEL; MICHAUD). Andreas von Gundelsheimer Altdorfban 1688-ban szerezte meg az orvosdoktori fokozatot. Itáliai és párizsi tartózkodás után tudományos utazáson vett részt a KözelKeleten. 1705-től a porosz király udvari orvosa. A berlini theatrum anatomicum létrehozása jórészt az ő érdeme (ADB; DBA I 439: 225-229; DBI; HIRSCHING II; JÖCHER; MICHAUD; VOCKE I). - Emanuel Davisson Gdanskban tanult, és később orvosként ott működött. 1711-ben Königsbergben disputált. Tagadta (1724) azt a felfogást, miszerint a plica Polonica (lengyelfürt) betegség lenne. Különös, hogy éppen egy orvos ezt írja ifj. Pápai Páriz emlékkönyvébe: Mors omnia solvit - A halál mindent megold (JANUSZAJTIS 391; KSIE-GDAN 286). - Londonban írt az albumba a quedlinburgi Christoph Bartholomaeus Holdefreund, aki 1713-ban Halléban, Friedrich Hoffmann elnökletével disputált (BVB; GBV). - A hamburgi Otto Friedrich Corthum Lipcsében tanult, és 1719ben Leidenben lett orvosdoktor [ALB-LEID 851; DBA I 203: 47; DBI; SCHRÖDER I 664). - Genfben 1719-ben írta be emléksorait az anhalti Zerbstből való Johann Conrad Limmer és Carl Philipp Limmer. Feltehetően annak a Conrad Philipp Limmer (1658-1730) orvos és filozófusnak fiai, aki 1688-ban Altdorfban védte meg orvosi disszertációját, és Zerbstben és Dessauban működött (ALB-FRAN 223; ALB-LEID 641; BVB; DDB; GBV; JÖCHER; JÖCHER-ADELUNG). - Johann Franck személyét, aki 1725 szeptemberében Majna-Frankfurtban írt be az albumba, nem sikerült a sok hasonló nevű között azonosítani. Szóba jöhet például Johann Franck (Frank) (1649-1725), orvos, természettudós (DBA I 336: 335-337; DBI) vagy Johann Francke (1648-1728), orvos, orvosi szakíró, aki Ulmban működött (DBA II 388: 133; DBI; DDB). - Samuel Schvartzról (!) csak annyit tudunk, amennyit 1725 novemberében Regensburgban kelt bejegyzésében magáról elárul: Pharmacop[ola] Studios[us] in Officina D. Sigismundi Stohl (?) - tehát ekkor gyógyszerészgyakornok volt. Németalföldön a leideni volt az a híres orvosi iskola, ahová sok magyar peregrinus is igyekezett. Bernhard Albinus (Albin, Weiss) Dessauban született, itt és Brémában tanult, majd Leidenben 1676-ban szerzett orvosdoktori fokozatot. Odera-Frankfurtban lett professzor; itt a theatrum anatomicum létesítését kezdeményezte, és benne jelentős saját anyagi terhet vállalt. Berlinben a választófejedelem, majd a porosz király kinevezte udvari orvosának. 1702-ben Leidenbe hívták meg professzornak. Három fia lett orvosprofesszor.