Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Rozsondai Béla: Orvosok ifj. Pápai Páriz Ferenc peregrinációs emlékkönyvében, 1711-1726

róla elnevezett üstökös mozgásának természetét, és kiszámította visszatéréseinek idejét, több más alkotásával is első volt: elkészítette a déli égbolt csillagkatalógusát, az óceánok fölötti szélirányok térképét - mely az első meteorológiai térkép volt -, és az első mágneses elhajlási térképet. Orvosi és statisztikai vonatkozású munkája: Boroszló (Wroclaw) adatait elemezve elsőként keresett összefüggést a népesség életkori és születési és halálozási adatai között: An estimate of the degrees of mortality of mankind drawn from curious tables of the births and funerals at the city of Breslaw. (London, 1694. Mindezen eredményei kiváló gyakorlati érzékéről is tanúskodnak. Ifj. Pápai Páriznak Svájcban is akadtak ismerősei. A zürichi Johann Jakob Hottinger arra hivatkozik 1719. júliusi bejegyzésében, hogy 46 évvel korábban ő és fivérei az album tulajdonosának apjával szoros barátságot kötöttek. Johann Jakob Wettstein ugyanekkor írt az albumba, és említi, hogy három éve Angliában találkoztak, s lettek barátok. (0 egyébként dédunokája a híres Johann Rudolf Wettstein bázeli polgármesternek, aki a vesztfáliai békében elérte, hogy kimondják Svájc függetlenségét.) Wettstein később görög Biblia-kiadása terve miatt, amelyért eretnekséggel vádolták, Amszterdamba kényszerült, rokonához, az ismert Wettstein kiadóhoz. A nagy hatású neuchâteli teológus, Jean Frédéric Ostervald egyike azoknak, akik Svájcban a reformált egyházak megújításán fáradoztak. Életmüvét később „a második reformáció" névvel illették. Katekizmusát magyarra is lefordították. 1725-ben Leidenben írt emléksorokat az albumba egy haza készülő teológus diák, Borosnyai Lukács János, akiből azután 1749-ben Erdély püspöke lett. Ifj. Pápai Páriz 1726ban Bécsben, vándorútjának utolsó állomásán, egy akkor induló magyar diákkal találkozott: Fáy Sámuel bejegyzésének érdekessége, hogy a dátumot a zodiákus naptár szerint adja meg: Anno 1726. ©-le premente 26 gradus K - azaz Sole premente 26 gradus Piscium amikor a Nap a Halak 26-ik fokára hágott, azaz március 16-án. Az emlékkönyv tulajdonosa, mint apja is, orvos volt, természetes tehát, hogy kapcsolatai ilyen irányban is alakultak. Az albumban szereplőknek mintegy 20 százaléka az orvosi hivatás gyakorlója, professzora vagy diákja. Id. Pápai Páriz Ferenc nevét a legtöbb magyar, sőt nem egy külföldi lexikonban is megtaláljuk, munkáit Szinnyei hosszan sorolja. Német és svájci egyetemeken tanult. Heidelbergben bölcsészdoktori, Bázelban 1674-ben orvosdoktori fokozatot nyert, valamint „a bázeli orvosi kar ülnöke" címet. (Ez utóbbit feltünteti szótára címlapján is: Medicináé Doctor, ejusdemque Facultatis in celeberrima Academia BashHensi assessor.) Hazatérve 1677-ben a fejedelemasszony, majd /. Apafi Mihály fejedelem orvosa lett, és a nagyenyedi kollégium tanára. Miután 1704-ben és 1707-ben a császári csapatok feldúlták a várost, és a kollégium is elpusztult, adományokat gyűjtött ennek újjáépítésére, felhasználva külföldi kapcsolatait. Müveit, átdolgozásait, fordításait, különösen latin-magyar szótárát nemzedékek használták: Dictionarium LatinoHungaricum ... (Lőcse, 1708 és további kiadások). De ő írta meg az első magyar nyelven kiadott orvosi munkát is: Pax corporis, az az az emberi testnek belső nyavalyáinak okairól ... való tracta ... (Kolozsvár, 1690; 2. kiadás: Lőcse, 1692, stb. Újabb kiadása: Budapest, 1984, sajtó alá rend. Szablyár Ferenc). Minthogy a lexikonok adatai között eltérések vannak, felsoroljuk itt, Makkai cikke alapján, feleségei és felnőtt gyermekei nevét: 1. Zöldi Katalin, tőle Anna Borbála Weszprémi Istvánné; 2. Szeghalmi Anna, tőle Ferenc és Krisztina Nádudvari Petemé; 3. Nyirő Judit, tőle Imre és András (BRIT-HUNG; JÖCHER-ADELUNG; MAKKAI; MÉL; MNL; SZINNYEI X 400; ÚMÉL; ÚMIL; WESZPRÉMI I 248; ZOVÁNYI-LADÁNYI).