Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában

Halálozás időpontja Helység Házszám Neme Kora Halálozás időpontja Helység Házszám Neme Ev Hónap márc.13. Helesfa 96. M 5 márc. 16. Bükkösd 27. F 7 márc. 18. Bükkösd 13. F 10 márc. 19. Szt.dómján M 5 márc. 19. Cserdi F 1 márc.20. Megyefa 30. M 2 márc.23. Sztdomján M 5 márc.28. Megyefa 37. M 5 6 ápr.l. Cserdi 48. M 3 ápr.2. Cserdi 48. F 6 ápr. 11. Helesfa 1. F 3 6 ápr. 13. Szt.dómján F 6 ápr. 16. Berki 20. M 1 Az 1892-es skarlát járvány korcsoport szerinti felbontása Kor Fő -1 év 4 1-2 év 9 2-3 év 4 3-4 év 2 4-5 év 4 5-6 év 7 6-7 év 2 7-8 év 1 8-9 év 2 9-10 év 1 10- év 1 Összesen:37 Himlő Kettőnél több variola okozta halál 1871-ben, 1872-ben és 1873-ban volt. A 187l-es halálozásokat feltételezésem szerint nem a klasszikus himlő okozta, ugyanis az anyakönyvben a variola latin elnevezés után zárójelben megjegyzi a plébános, hogy vöröshimlőről van szó. Valószínűleg ennek a ténynek köszönhető az alacsony halálozási arány (2 fő). A szórványos himlőfertőzésekről elmondható, hogy leginkább egy év alattiak, kis számban fiatal felnőttek halálát okozták. Az 1874-es járvány korcsoport szerinti felbontásán jól látható az, hogy a betegség legtöbb áldozata az egy év alatti népességből került ki. Ez arra utal, hogy a gyermekeket nem csecsemőkorban oltották be, hanem valamivel később. A többi megbetegedés a korábban felsorolt okok valamelyike miatt jöhetett létre.