Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában

világesemények, melyekkel, mind történeti tényezőkkel számolni kell" . A földrajzi közelség, a hasonló életkörülmények és a gyakori rokoni kapcsolatok miatt, Helesfa járványait a környező falvak járványaival együtt tárgyalom. Járványügyi szempontból ugyanis csak egyetlen község elemzése nem vezetne eredményre. A morbiditás vizsgálata elképzelhetetlen a natalitás vizsgálata nélkül, ezért az első részt ennek elemzésével kezdem. Földrajzi elhelyezkedés, természeti viszonyok Helesfa és a szomszédos községek a megyeszékhelytől, Pécstől 20-23 km távolságra nyugatra helyezkednek el. A terület Bükkösdi-víztől nyugatra eső része földrajzi értelemben a Zselic része, de szerkezetileg már a Mecsek-hegységhez tartozik. Kelet felé haladva fokozatos a magassági átmenet. A falvak a felső-pannon agyagba, agyagos homokba, homokkőbe és főleg homokba vésődött völgyekben terülnek el. A völgyek észak-déli irányúak. Elsősorban a völgyek, völgyvállak, platók és platómaradványok, a völgyközi hátak a jellemzőek. A déli lejtők terjedelmesek, az északiak kicsik és meredekek. A lejtők jellemző értéke 512% között mozog. A terület a Bükkösdi-víz vízgyűjtő területe. A legtágasabb völgy

167 északi részén -Pécstől 4 óra, Szentlőrinctöl pedig 2,25 óra gyalog

168- helyezkedik el Bükkösd, ezzel szemben, a Bükkösdi-víz keleti oldalán található Megyefa. Megyefától keletre a Nyugati-Mecsek egyik kis völgyében - Bükkösdtöl 0,5 órányi távolságra

169- fekszik Szentdomján. Cserdi Megyefától délre helyezkedik el ugyanabban a völgyben. Helesfa Bükkösdtöl délnyugatra egy kisebb völgyben terül el. A helesfai völgytől nyugatra, a második völgyben található Dinnyeberki. Az éghajlat nyáron mérsékelten meleg, télen enyhe. A csapadék minden évszakban kevés

170

. Egy évben általában 89 nap tiszta és felhőtlen. A megyében a keleti szelek az uralkodóak. A tél általában rövid, az őszies időjárás sokszor december végéig is eltart. Az éghajlat a Dráva-mentét kivéve egészséges

171

. Télen és tavasszal a hurutok, ősszel a hideglelések és a tüdőgyulladások a leggyakrabban előforduló betegségek

172

. [Ismeretlen szerző]: A járványok története hazánkban, (kéziratos jeligés pályamű). [Budapest, 1879]. Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár, ( a továbbiakban SOK) jelzete: S. 883. 7 Ezen a völgyön folyik keresztül a Bükkösdi-víz 8 Fényes: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. I. köt. 190. 9 Fényes: i. m. IV. köt. 94. 0 Kasza S. (szerk.): Baranya megye kézikönyve. Bp. 1997. II. köt. 58-59. 1 Hölbling: i. m. 48-50. 2 Hölbling: i. m. 80.