Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 188-189. (Budapest, 2004)
KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Kiss Gábor: Megfigyelőállomások és sebesültszállítmányt kísérő osztagok tevékenysége az első világháborúban
munkakört betöltőknek lehetett felmentést kérni. Természetesen a miniszteri biztosnak közvetlen alárendelt polgári alkalmazottak közül, akik a nép felkelési korhatáron belül voltak, szintén orvosi vizsgálaton kellett jelentkezni, ún. bemutató szemlén. A 18 éven alul lévőket azonnal el kellett bocsátani vagy csupán a hadiszolgáltatási törvény alapján lehetett őket tovább alkalmazni. Az 50 éven felülieket többnyire elbocsátották. A következő szakmával rendelkezőket minden esetben felmentették: fertőtlenítő, mosómester, gondnok, valamilyen szerelő 38 vagy szakmunkás. A betegek körében előfordult, hogy az ápolás alatt lévő legénységi állományú honvédeket, közös hadseregbelieket, sőt még az osztrák Landwehr tagjait is a felgyógyulás után valamilyen ottani munkavégzés ürügyén visszatartották. 39 Ezért az ápolás körülményeit tovább szigorították. Az állomásokon lévő zsúfoltság miatt a m. kir. honvédelmi miniszter a cs. és kir. hadügyminiszterrel és m. kir. belügyminiszterrel egyetértésben elrendelte, hogy a megfigyelendőkre nézve a hosszabb lappangási idejű fertőző betegségek természetének megfelelő hosszabb tartamú megfigyelés nem lehetséges, így a semmiféle fertőző betegség tüneteit nem mutató, láztalan betegek 5 napon túl való megfigyelése nem szükséges. ,JTa az ilyen betegek elszállításra kiszemelésre kerülnek, akkor őket kitetveztetnek, friss fehérneművel ellátatnak." Az eljárás körülbelül öt napot vett igénybe. A katonai parancsnokságoknak egyébként jogukban állt, hogy a területükre érkező betegeket indokolt esetben vesztegzár alá helyezhetik, illetve elkülöníthetik. 40 A személyzet életében - csakúgy, mint az arcvonalszolgálatot teljesítők esetében - hazatérésre adhatott okot a nyári és őszi betakarítás 41 , amely a hadsereg és az ország élelmezése szempontjából kiemelten fontos volt. Nagyobb mezőgazdasági tevékenységek közé számítottak az aratási, őszi szántási, kukorica, dohány betakarítási, szüreti, len és kender kikészítési munkák. Gyors befejezésükre a hátország férfierő hiányában csak úgy volt képes, hogy a munkák idejére a birtokkal rendelkezők számára a hadieseményektől függően rendkívüli szabadságot engedélyeztek. Nem volt ez másképp az állomáson szolgálók számára sem. Az itt szolgálók legfeljebb 14 napi szabadságot kaphattak. 42 További szabadságot különösen a tisztek esetében - csak a legközelebbi hozzátartozók elhalálozása vagy hatóságilag igazolt súlyos megbetegedése esetén, legfeljebb 8 nap időtartamra engedélyeztek. 43 A betegek szétosztása A megfigyelőállomásokról az ország belterületére irányuló szállítást a cs. és kir. Központi Szállításvezetőség irányította, a katonai területi parancsnokságok napi szabadférőhely jelentései alapján. 38 HLHM12\0Mn./l/n. -1915. sz. 39 HL HM 151055/1/a. - 1915. sz. 40 //LHM127587/l/a.-1915. sz. 41 HL HM 7021 /ein. l/a. - 1915. sz. 42 HL HM 158218/1/a. - 1915. sz. 43 HL HM 207338/1/a. - 1915. sz.
