Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 188-189. (Budapest, 2004)
KÖNYVSZEMLE - BOOK REVIEWS
Dressendörfer, W. (Hrsg.): Apotheker Kalender 2005. Stuttgart. Deutscher Apotheker Verlag, 2005. 12 T. A jelentős történelmi és kulturális kapcsolatokkal bíró kisváros Brixen/Bressanone (Dél-Tirol/Olaszország) patikájának 400 éves jubileuma alkalmából gyógyszerészeti múzeum nyílt 2002. októberében. Az utazók által kedvelt település a Dolomitok szívében fekszik, sem háború, sem természeti csapás nem sújtotta, városi patikája több, mint 300 éve ugyanabban a házban található. Folyamatosság jellemzi működtetését is, hiszen 1787 óta a Peer gyógyszerészcsalád tulajdonában van, és ma már a hetedik generáció gondozza. Megőrizték az idők folyamán szükségtelenné vált eszközöket, berendezési tárgyakat, így különleges lehetőség adódott egy szakmatörténeti múzeum létrehozására. Történész, gyógyszerészettörténész. műemlékvédelmi szakember, múzeumpedagógus dolgozott a kiállításon. A mára már elfelejtett, gyüjtőszenvedélyt tükröző eszközök, drogok, tárolóedények, egy hivatás különböző évszázadait reprezentálják mind a szakma, mind a laikus érdeklődő számára. A 12 lapos falinaptár színes képeinek segítségével megismerkedhetünk a bemutatott anyag néhány szép, történeti értéket képviselő darabjával. A fedőlapra kiemelt 18. századi utipatika - áprilisi kép - azokra az időkre utal, amikor még a gyógyszertárakkal való ellátottság nem volt megfelelő. Az egészségügyi gondoskodás legszükségesebb eszközeit egy hordozható, több részre nyitható rekeszes, fiókos faládában helyezték el: a gyógyító anyagokat augsburgi ezüst-, ón- és üvegedényekben tárolták. A recept szerinti elkészítéshez kézi mérleg, porkanál, lapoc volt szükséges. Az évkezdő januári lap tanúsítja, hogy a régi tárgyak korszerű bemutatása már a bejáratnál meglepi a látogatót: a freskókkal díszített terem egyik falán magas üvegvitrinben sűrű egymásutánban sorakoznak az elmúlt évszázadokból származó különböző formájú fa-, üveg-, fajansz- és porcelán-patikaedények. Merész párosításban láthatunk két gyógyászati eszközt a 19-20. század fordulójáról: a csecsemőtápszernek megfelelő formájú, vastagabb és vékonyabb üveget, kaucsukfalú füles, lapos és öblös cumisüvegeket, valamint fémzáródású, alul üríthető, zsebben hordható üveg-, vagy fém köpőcsészét, köpőüvegecskét. Az utóbbi dr. Peter Dettweiter tüdőgyógyász higiéniai megfontolású, a légcső- és tüdőváladék nem zsebkendőbe történő eltávolítására szolgáló, 1889-ben szabadalmaztatott tárgya. Meglepő kép a csuka-állkapocs, mely arra utal, hogy a 17-18. században az állati drogok jelentős szerepet játszottak. A rablóhal porrá zúzott alsó álkapcsát gyógyszerek alkotórészeként gyógyászati célra használták, pl.: a golyva kezelésénél. Nőgyógyászati hatását is leírták, esetenként a nehéz szülés könnyítésére alkalmazták. A gyógyszerformázás előzményeire, a kapszula, tabletta, drazsé gépi készítése előtti időkre utal a pilulakészítő felszerelés: dörzsedény, pilulakés és gömb alakú formázóedény. Megismerhetjük az ostyakapszula előállításának eszközeit az 1900-as évekből. Egy lehajtható oldalú fadobozban fiókos elrendezésben található három különböző méretű nikkelezett ostyakiöntő-forma, s a felületkiegyenlítésre használatos kézi henger. A 20. század első évtizedében az ipari úton előállított készítmények, hormonok, vitaminok, stb. új terápiás lehetőségeket jelentettek. Cimkés gyógyszertároló doboz és üvegedény jelzi egyrészt az új készítményeket, másrészt a kísérletezőket, pl.: Alexander v. Poehl (1850-1908) német-orosz gyógyszerész családja tevékenységét, akik organotherápiás intézetükben St. Pétervárott állították elő a „Thyreoidin" pajzsmirigy-ki vonatot. A nyári hónapok lapjait 17-18. századi zöld és színtelen, négyszögletes alakú, változatos kartusú üveg-, illetve fémedények díszítik, ám a 19. században már a nagyipari előállítással készíthető hengerelt fémedények is előfordulnak. A patikákban elengedhetetlen két szép, festett 17. századi fiókos szekrény utal a bútorzatra. A 100 fiókocska feliratai szerint betűrendben tárolja a gyógyító szereket, némelyen ma már csak mosolygunk: rinocérosz-szarv, víziló-fog, rákolló, pinceászka, stb. Betekintést kapunk a német gyógyszerkönyvek történetébe is az augsburgi és a würtembergi pharmakopoea allegorikus alakokkal, növényekkel és gyógyszerészeti eszközökkel gazdagon illusztrált címlapjainak bemutatása révén. A 2005. évet záró kép egy reményt adó feliratú, Szent Rókust ábrázoló zöld mázas kályhaszem: „A természet gyümölcseiből készült gyógyszerekkel gyógyítod a fájdalmat". 1987-ben készítette az ismert brixeni művész Martin Rainer abból az alkalomból, hogy a Peer gyógyszerész család 200 éve működteti a városi patikát. A naptár érdeme, hogy érdeklödéstkeltő gyógyszerészettörténeti ismereteket nyújt a képek hátlapján lévő magyarázatokkal. A bemutatott tárgyak lelőhelyét, méretét is megadja, az ismeretek elmélyítéséhez szakirodalmat ajánl. A múzeum címét, nyitvatartását és internetes elérhetőségét is feltünteti. Mohos Márta
