Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 188-189. (Budapest, 2004)

ADATTÁR - DOCUMENTS - Szállási Árpád: Adatok Duka Tivadar életéhez és munkásságához

légyen fenntartva a feladat megoldása, hogy kellően megismertesse honfitársait Csoma életrajzával, mely körül ekkorig annyi mesés legenda csoportosult. A mint említve volt, már 1857-ben Monghyrból megírta Duka első közleményét Körösi felöl, melyek emigránstársa 's belső barátja Rónay Jácint közvetítése folytán a „Magyar Posta" hasábjain megjelentek, 's sorsnak különös szeszélye, hogy később 1867-ben Duka éppen azon vidékre lett szolgálatra rendelve t.i. Himalayak éjszak nyugati tartományaiba, a hol Csoma, közép Asiából megérkezvén mint gyanús politikai egyéniség letartóztatott, és ott Sabathuban megírta első jelentését az angol alkirályhoz, a mely irományban életrajzán kivül előadja eddigi tanulmányainak czéljait 's a követendő terveit. 1882-ben a Magyar Tudományos Akadémiától Duka megbízást nyert, hogy Csoma életét is tanulmányozza tüzetesen megírja, e megbízatásnak akként felelt meg, hogy a mint ugyan azon évben Keletindiát még egyszer meglátogatta, a még hiányzó adatait kiegészítette, Csornának eredeti leveleit, a mennyiben tehette, a tudományos Akadémia számára megszerezte azok már a Dr. Maian által Dukának felajánlott Csomaféle tibeti kéziratokkal együtt az Akadémia birtokában léteznek, s melyekért a Tud. Akadémia neki ünnepélyes köszönetet is szavazott meg, úgyszintén a Sztupáért, mellyet Buddha Gayából hozott. így feladatának teljesen megfelelt müve egy térképpel 's Csoma arcképével az Akadémia kiadásában jelent meg. Duka ezen müvéhez, legnagyobb részben Kalkuttában, a külügyi minisztériumnál és az „Asiatic Society of Bengal" irattárában gyüjté az adatokat, de fölkereste azokat a híres magyar tudósról szóló folyóirati jelentésekben, levelezésekben s amaz utazók irattárában is, kik Csornával egyszer másszor érintkeztek. Az „Asiatic Society of Bengal" jegyzőkönyvei, számadásai is jelentékeny anyagot szolgáltattak tárgyához. De tán még a rendkívüli érdekes életrajznál is érdekesebb Duka könyvének azon része, mely Csornának irodalmi dolgozatait tartalmazza, itt ugyanis nagyterjedelmű tibeti szórátán és nyelvtanán kívül mindent együtt találunk, a mi a magyar tudós után fönmaradt 's fel volt található. Legtöbbnyire kivonatos ismétlései ezek azoknak az irodalmi roppant gyűjteményeknek, melyeket Körösi Csoma Sándor részint a tibeti zárkákban részint az ázsiai társaság könyvtárában, melynek őre volt, bámulatos figyelemmel és szorgalommal átbúvárolt 's mely tanulmányai megfoghatóvá teszik, hogy a szerény, igénytelen, rejtőzni szerető tudós, ki semmitől sem óvakodott annyira, mint attól, hogy előtérbe tolakodjék, s a figyelmet maga iránt kierőszakolja, hogyan válhatott az egész tudományos körök oly rendkívül tiszteletének és kegyeletének tárgyává. A mi azonban minket protestánsokat még ennél is jobban érdekel (4. ábra: a dokumentum utolsó oldala) az Duka működése a Bibliai Társaság körében. Lord Shaftesbury elnöksége idején 1885-ben felszólítást nyert, hogy egy éppen üresedésben jött igazgató-tanácsosi helyet foglaljon el, a mire késznek nyilatkozván, az azon évi közgyűlésen meg választatott 's azóta folyvást tevékeny tagja a társaság igazgató választmányának.