Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - RÁKÓCZI Katalin: Tizenöt prédikáció a pestisről. David Reuss prédikációs könyve

Hasonlattal él, ha egy elvont fogalom vagy belső szerv működése magyarázatra szorul: am jüngsten Tag, da wir das köstliche Bergwerk von feinem reinen Ungerischen und Arabischen Golde zubereitet, und mit Indianischen Perlen gesticket, welche da ist das einzige Himmlische Jerusalem. A helyi dialektus sajátosságai is fellelhetők, bár nem annyira szókincsében, mint inkább beszédfordulataiban: Als die sc hedliche Pest anfing zu rieseln; naseweisen Leuten die Meuler möchten verstopft werden; schlahet die Hände und strampele mit den Füssen; Gott muß den Narren mit Kolben lausen. Gondosan kerüli a korabeli hitviták gorombaságait és naturalizmusát, helyette közmondásokat, népies bölcs mondásokat alkalmaz. Nyelvezete intim, családias, ami az irodalmi nyelv magasabb igényeinek is megfelel, - viszont nem éri el a tudományos irodalom töménységét és pregnáns voltát.

45 A reformáció korának erőteljes terminológiáját, a néven-nevezés tendenciáját, a praktikusságot, az aktivitást képviseli, ami felváltotta a középkor szenvedés-teológiáját. A könyv külső formája (negyedrét) is a didaktikát szolgálja. A címoldal, a fejezetek, bekezdések szép tipográfiai megoldásai, arányai jó áttekintést biztosítanak, az ember szívesen vesz kézbe egy ilyen könyvet.

46 Reuss prédikációs kötetét ma a népszerű tudományos orvosi irodalom körébe soroljuk. Témájánál fogva a bányaorvoslás irányából is megközelíthető, mert gazdagítja ezt a műfajt is, akárcsak az 1562-ben Nürnbergben megjelent „Sarepta oder Bergpostil" Johann Matthesius

47 tollából. Ám elsődlegesen mégis homiletikus műnek nevezendő, hiszen középpontjában a Biblia áll egyetlen autentikus forrásként és a Luther-féle biblicizmus.

48 Ez a magyarázata annak, hogy humán műveltségéből következően természettudományos ismereteket csak nagyon nagyvonalúan, érintőlegesen közvetít. A publikált ismeretek a pestisről nagyon általános jellegűek, ezek olvasmányélményből származnak, szemelvények könyvekből és az irodalomból, hiszen személyes tapasztalata nem igen lehetett. Művének előszavában ezt pontosan meg is fogalmazza: „ezeket az együgyű prédikációkat sok tanult ember tollából a legszorgalmasabban összegyűjtöttem és utánagondolva az isteni kegyelem segítségével legkegyelmesebben leírtam." A 16. századi népszerű irodalomban nem számított érdemnek, hogy az írás saját szellemi tulajdon legyen, sőt a szerzők bátran leírták, hogy sok írótól, sok könyvből gyűjtötték össze mondanivalójukat. 45 Lásd Klaniczay T.: i. m.; Schneider, W'.: Ausdruckswerte der deutschen Sprache. Eine Stilkunde. Stuttgart 1968; Rákóczi K.: Walter Hermann Ryffs charakteristishe Stilmittel. Ein Vergleich ... Comm. Hist. Artis Med. 107108.(1984) 79-88; Lausberg, 11.: Handbuch der literarischen Rhetorik. München, 1960. 46 Lange, W.: Deutscher Formwille. Der künstlerische Anspruch von Schrift und Druck. Gutenberg Jahrbuch. 1938,28-30. 47 Bergpostilla oder Sarepta ... Nürnberg, G. Gerlach, 1587. Sarepta föníciai város volt a Földközi tenger partján, fém- és üvegfeldolgozásáról volt híres. A város neve érdekes módon a 16. században már műfajt jelöl. Lásd Loeschke, G.: Johann Matthesius. Ein Leben- und Sittenbild aus der Reformationszeit. Bde 1-2, Gotha, 1895; Sahmland, I.: i.m. 48 Mühlpfordt, G.: Das Natürliche bei Luther. Bd. 1. WB, 1982/7 203-240.