Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - RÁKÓCZI Katalin: Tizenöt prédikáció a pestisről. David Reuss prédikációs könyve
nemcsak a szószékről hangzottak el a Szentírás igéi, hanem a megzenésített Zsoltárokat, 22 korálokat a gyülekezet is énekelte. Hangsúlyosan szerepelnek a helyi aktualitások, amelyekről a hívek tájékozottak voltak: szót kapott az egész országot fenyegető török veszély és hazai, illetve külföldi, közismert személyiségek neve is sűrűn előfordul. Ilyen személyiség mindenek előtt Fröhlich Tamás kassai lelkész, aki abban az időben a besztercebányai kórház rektora volt, és akinek prédikációit a gyűjteményébe is felveszi; továbbá a Selmecbányái Eberhadt Mátyás 17, lelkész, a már említett Thymus Tamás, egy kométatraktátus szerzője, majd Suevus Zsigmond 24 , Lauben lelkésze, a „postilla" szerzője, Johann Hess, a sziléziai Boroszlóból. Megemlíti még név szerint Leonhardt Tylessi bírót és városi írnokot valamint Thomas Sleinhausert, akik igaz evangélikus hívőkként haltak meg a gyülekezetből. A prédikációk tematikai összeállítása nagy gondosságról tanúskodik. A 21. Zsoltár vezeti be a tulajdonképpeni pestis-tematikát, és hat prédikáción keresztül tárgyalja e járvány legfontosabb ismérveit. A prédikációk pontos felépítése a következő: 1. Történelmi háttér Dávid király idejéből a Biblia alapján (14r-20r) 2. A hit mindenki számára védőpajzsot jelent (20r-26r) 3. A pestis szimptómái. 21. Zsoltár (26v-34r) 4. A pestis oka (34v-46r) 5. A lélek gyógyszerei (46v-55v) 6. A test gyógyszerei. 91. Zsoltár. (56r-64r) 7. Megelőzés (64v-72v) 8. A keresztény ember magatartása. 90. Zsoltár. (73r-79r) 9. A törökveszély. 91. Zsoltár. (79r-89v) 10.-13. Vigasztaló prédikációk (90r-96v), (96v-105r), (105v-l 15r), (115v-123v), 14. Halotti, temetési prédikáció (124r-133r) 15. Hálaadás, imádságok (133v-143v) 2S A kötet címoldala (/. ábra) önálló irodalmi alkotásnak tekinthető, és ez a 16. századi irodalmi művek mindegyikére jellemző. Minden olyan alapvető információt közöl a könyv tartalmára vonatkozóan, amivel felkelthető az olvasók figyelme. Különös rafinériával megfogalmazott, egész oldalt betöltő címről van szó, aminek nem utolsósorban az a célja, hogy a fizetőképes olvasórétegeket, vagyis a tehetősebb bányászokat és városi középpolgárokat vásárlásra ösztönözze. A lelkész ismerte a bányavárosok társadalmi és szociális összetételét, pontosan nekik írta e prédikációkat. Ezek az emberek tisztában voltak német származásukkal, és eredményesen tudták német szülőföldjükről hozott ismereteiket, képességeiket kamatoztatni. 22 Főleg a 42., 46., 90. stb. Zsoltárt. 23 Eberhardt Mátyás (1557-1580) ev. lelkész Selmecbányán, Wittenbergben tanult. Az alsóvárosi templomot ő szentelte fel 1575-ben. Műve. Enchiridion pastorale ... Lipcse, 1576. Szinyei J.: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1890-1943,11. 1168-69; Breznyik J.: i. m. 223-252; Zoványi J.: i. m. 177-179. 24 Catalogus librorum sedecimo saeculo impressorum, qui in Bibliotheca Nationali Hungáriáé Széchényiana asservantur. (red.) F. Soltész, K.. Velencei, Á. W. Salgó. Bp. 1990 - említi, de nem a postilla szerzőjeként. 25 144r-155r-n található Fröhlich Tamásnak az úrvacsoráról szóló, már említett prédikációja, amit 1579 virágvasárnapján Chemnilzben meg is tartott, „még Eberhadt Mátyás életében" - olvashatjuk az előszóban.
