Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - RÁKÓCZI Katalin: Tizenöt prédikáció a pestisről. David Reuss prédikációs könyve

nie.

5 Ez a műfaj is a 16. században élte első reneszánszát. Változatos tartalommal, sok hasznos tanáccsal, nagy lelkesedéssel népszerűsítettek recepteket, gyógyszer-összeállításokat sok nyavalyára és betegségekre. Ma is meghatódunk, milyen empátiával közvetítették a legkülönfélébb tanácsokat az egészség megőrzése érdekében. Megfigyelhető az is, mily mértékben tágul az egyszerű ember horizontja: a reformáció korának embere már tudatosan törekedett arra, hogy teljes életet éljen, amihez pedig egészségre és egészséges életmódra alapvetően szüksége volt. Az egészségügyi felvilágosító tevékenységbe az egyház is bekapcsolódott. A középkor folyamán a breviáriumok, misekönyvek lapjain már fennmaradt glosszák, feljegyzések, sőt prédikációk

6 is jelzik, hogy az egyház számára is fontos volt ez a munka. A középkorban a prédikációnak nem volt központi szerepe a misében, ám felértékelődött jelentősége a reformáció idejében, amikor az istentiszteleteken éppen az új eszmék és ismeretek közvetítésében, a meggyőzésben kapott kiemelten hangsúlyos szerepet A homiletikus gyűjtemények a népszerű tudományos orvosi irodalomban sajátos helyet töltenek be. A korai középkortól kezdve már megtalálhatók bennük azok a részek, melyek a pap ismeretközlő tevékenységére világítanak rá. A tudományos felismerések és eredmények ezekben a prédikációkban egyszerű, általánosan érthető megfogalmazásban kerültek a hallgatóság, a hívek elé, bár sohasem mulasztották el hangsúlyozni, hogy a lélek és a lelki üdvösség szempontjai állnak eme fontos és praktikus ismeretek előterében. Témájuk a mindennapi élet higiénéje, táplálkozás, öltözködés, testápolás, de a betegek ápolását, a halottak eltemetését is érintették. A legelső prédikációk a hat „res non naturales"

1 szerint épültek fel, de később már önálló betegségeket is tárgyalnak, tapasztalatait írja le e könyvében. Lásd még: Borsa G.: Sebastian Pauschner, az első Magyarországon megjelent orvosi munka szerzője és nyomtatásban kiadott munkái. Comm. Bibi. Hist. Med. Hung. 27.(1963) 257-278; Győry T.: Momentumok a magyar orvosi történetből. Századok, 35.(1901) 52; Thienemann T.: A 16-17. századi irodalom német eredetű müvei. Irodalomtörténeti Közlemények, 1922-23, 71-75; vö: Mollay K.: Német-magyar nyelvi érintkezések a 16. század végéig. Bp. 1982. E művek nagyrészt német, francia stb. közvetítéssel kerültek a magyar irodalomba, műfajuk: Hortus sanitatis, Jardin de Santé, Garten der Gesundheit, Hausapotheke, Arzneibuch, Destillierbuch, Wundarznei, Chirurgia stb. A legteljesebb összefoglalás: Schultheisz E.: A tanköltemény az orvosi oktatásban. Comm. Hist. Aus Med. 178181.(2002) 5-20; uő: Gedruckte liturgische Bücher als medizinhistorische Qullen. Janus, 48.(1959) 48-52; lásd még: Kotelmann, L.: Gesundheitspflege im Mittelalter. Kulturgeschichtliche Studien und Predigten des 13., 14. und 15. Jahrhunderts. Hamburg, Leipzig 1890; Wackernagel, W.: Altdeutsche Predigten und Gebete. Basel 1876. 445 ff; Hase, K.: Kirchengeschichte aus der Grundlage akademischer Vorlesungen. Bd 2, Leipzig 18901892; Diepgen, P.: Medizin und Kultur. Gesammelte Aufsätze. Stuttgart 1938; uő" Die Theologie und der ärztliche Stand. Berlin 1922. Sticker; G.: Abhandlungen aus der Seuchengeschichte. Bde 1-2, Gießen 1910; Wackernagel, W.: i. m. 291-445; Sahmland, I.: Gesundheitsschädigungen der Bergleute. Die Bedeutung der Bergpredigten des 16. bis frühen 18. Jahrhunderts als Quelle arbeitsmedizinischer Fragestellungen. Sudhoffs Archiv für Geschichte der Medizin (SA) 23. (1988), 240-276; a protestáns bányász-prédikációk (Bergpredigten) öszsefoglalása és értékelése Sahmland, L: Gesundheitsschädigungen der Bergleute. Die Bedeutung der Bergpredigten des 16. bis frühen 18. Jahrhunderts als Quelle arbeitsmedizingeschichtlicher Fragestellungen. Medizinhistorisches Journal (Mh.J), 23.(1988) 240-276; példaértékű: Matthesius, Johann: Sarepta oder Bergpostil

... Nürnberg, G. Gerlach, 1587 (első kiadás 1564!). Herrlinger, R.: Die sechs Res non naturales in den Predigten Bertholds von Regensburgs. SA, 42.(1958) 2, 97 ff; Némethy F.: Zum Regimen Sanitatis in deutscher Sprache. Comm. Hist. Artis Med. 107-108.(1984) 11-23; Hirth, W.: Popularisierungstendenzen in der mittelalterlichen Fachliteratur. MhJ, 15.(1980) 1 -2, 70-89.