Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)

ADATTÁR — DOCUMENTS - JANTSITS Gabriella: Állatorvosi könyveket díszítő képek

gyú mű. Népszerűségét bizonyítja, hogy másodszor is kiadták: Lovak orvosságos szép nj könyvetskéje címmel. (Lőcse, 1676. RMK 1.1198). A könyvet először Szily Kálmán ismertette, eredetét Kossá Gyulának sikerült tisztáznia. Megállapította, hogy a könyv Mariin Böhme: Ein New Buch von bewehrten Ross Artzney 1633-as munkájának, berlini 5. kiadása nyomán készült. A lőcsei 1676-os, az 1656-os változatlan kiadása. A német eredeti csupán forrásként szolgált, a magyar változat cím és stílus tekintetében egyaránt újat hoz. Az ismeretlen lőcsei fordító a népszerűség fokozása érdekében a szerző nevében olyan előszót írt, amely azt a látszatot keltette, mintha a mű szerzője magyar lenne. Nemcsak a szöveget, de a szerző nevét is magyarra fordította. A fametszetes illusztrációkat is a német eredetiből vehette a kiadó. A képek a tartalomhoz hasonlóan nem szakábrázolások: közülük az egyik címlapdísz (1. kép ). Ez valószínűleg a szerzőt ábrázolja, németes öltözetben, amint kantárszáron vezeti ugrándozó lovát. A könyv népszerűségét mutatja, hogy 140 évvel később ( Pest, 1797) újra kiadták. A következő században az első illusztrált állatgyógyászati könyv Székely Ádám (7-1789) erdélyi közgazdasági író műve, amely az állatjárványok leküzdésével foglalkozott. A marhák körül való Ausiriai rendtartás 1723-1730 esztendőkben (Szeben, 1763.) Címképén (2.kép) keretbe foglalva állatait legeltető kis pásztorfiú, a háttérben aprólékos részletességgel kidolgozott erdőrészlet, és falu látszik. Az égen felhők. A metszetet stilizált növény keret veszi körül. Kivitelezéséről ítélve helyi művész készíthette. A népszerű illusztrált művek között meg kell említeni Jacques Vanier (16641739) francia szerző könyvének hazai kiadásait. Latinul Nagyszombatban Praedium rusticum (1772) és magyar nyelven Paraszti majorság címmel Kassán 1794ben jelent meg. A könyv nagyon népszerű lett és számtalan kiadást ért meg, mindig bővülő tartalommal. Az egyes fejezetek az ú.n. „könyvek" előtti illusztrációk a fejezetek szövegére utaltak. A 16 rézmetszete s képet 1. Wagner nagyszombati rézmetsző készítette. A képekhez mintául az 1750-ben Baselben megjelent latin kiadás ábráit használta, amelyeken Jacques Antony Chovin (1720-1776) svájci rézmetsző neve szerepel. Az eredeti könnyed rajzokhoz képest viszonyítva Wagner rajzai nehézkesebbek, sötétebb tónusúak, 3. kép