Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)

ADATTÁR — DOCUMENTS - KAPRONCZAY Károly: Viktor Babes élete és munkássága

nak oly szép teret nyitó, amellett anyagilag is előnyös megbízatást nem utasította vissza. ... egyéb iránt minden esetre örvendetes tény, hogy a budapesti egyetem növendéke ily fontos misszióval megtiszteltetett, s örülni fogunk neki, ha munkaköre és annak eredményei iránt táplált reményei teljesülnek és sikerülni fog neki, habár egyelőre legalább idegen országban is, az orvosi tudományt mindnyájunk hasznára búvárlataival gyarapítani"

1 A megértés szavai mögött az is érezhető, hogy sem a budapesti, sem a kolozsvári egyetemen, sem máshol még nem létezett önálló bakteriológiai intézet. Kicsit „drukkoltak" is Babes bukaresti sikereiért. Babes nem szakadt el Budapesttől. Nemcsak azért, mert itt éltek szülei, fivére és rokonságának egy része, hanem mert örökös szellemi háttérnek tekintette a budapesti egyetem orvosi karát. Élénk levelezésben állt a tanártársaival is. E jó viszonyon nem változtatott Aujeszky Aladárral vívott küzdelme sem, amit 1899-ben a Zentralblatt für Bakteriologie

2 hasábjain folytatott a tetenus toxin immunizálásával kapcsolatban. Babest különösen jó szakmai kapcsolat fűzte Korányi Frigyes, Bókai Árpád, Irsay Artúr, Hőgyes Enrde, Fodor József tanárokhoz, akiket később román nyelven megjelent közleményeiben és monográfiáiban is gyakran idézett. Nagy tisztelője volt Fodor Józsefnek, akinek a közegészségtan területén kifejtett szakmai tevékenységét gyakran bemutatta a román sajtóban.

3 Nem véletlenül választotta a Budapesti Királyi Orvosegyesület 1907-ben - a budapesti nemzetközi közegészségtani konferencia idején - Babest külföldi tiszteletbeli tagjának, amit rendkívül barátságos hangú, magyar nyelvű levélben köszönt meg.

4 Babest a magyar sajtó akkor is nagyra értékelte, amikor a magyar-román ellentétek a mélyponton voltak. 1891-ben a Pester Lloydbm dr. H. K. terjedelmes írásban méltatta Babes bukaresti tevékenységét, bakteriológiai intézetének nagyszerűségét. 1894-ben Babes részt vett a Budapesti Nemzetközi Orvosi és Demográfiai Kongresszuson. Igaz, hogy csak igen rövid időt töltött Budapesten, mert párizsi előadássorozatát szakította meg a magyarországi kongresszus kedvéért.

5 Bukarestben Babes fényes szakmai karriert futott be, több alkalommal viselte az orvosi kar dékáni méltóságát, sőt amikor a kolozsvári egyetem Szegedre költözött, és Kolozsváron román egyetemet nyitottak, az oktatás beindítását Babesre bízták, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett magának. O adta elő a kórbonctant, az igazságügyi orvostant és a bakteriológiát, de a románul nem tudó hallgatóknak külön magyar nyelvű előadásokat és demonstrációkat tartott. Romániai tevékenysége főleg szakirodalmi munkássága révén volt rendkívül gazdag. Nehéz számba venni hosszabb, rövidebb tanulmányait. Kiemelkedő az a törekvése, hogy monográfiák sorát írta meg román nyelven. Halála előtt jelent meg fivérével, Auréllal közösen írt kétkötetes munkája: A részletes és általános kórbonctan elemei c. alatt, amely világviszonylatban is nagyjelentőségű volt. 1 Orvosi Hetilap, 30. (1887) 33. 1086. 2 Aujeszky, A.: Erwiderung auf die Bemerkungen des Herrn Prof. Babes über die Beeinflussung der Wut durch normale Nervensubstanz. Zentralblatt für Bakteriologie, 28. (1900) H. 6/7, 177-178; Orvosi Hetilap, 43. (1899) 4. 3 Babes, V.: Bemerkungen über das Verhalten gewisser Organe gegenüber spezifischer Infektionen. Berliner Klinische Wochenschrift, 36. (1899) 17. 4 Semmelweis Orvostörténeti Szaklevéltár, Bp.-i Kir. Orvosegylet Levéltára, elnöki iratok. 1907. 5 Antall J.: Une lettre hongroise de Victor Babes. Comm. Hist. Artis. Med. 45. (1968) 155-157; Antall J.Karasszon D.: Babes és a pesti orvosi iskola. Orvosi Hetilap, 114. (1971) 143-147.