Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - DINGES, Martin: Beitine von Amim (1785-1859), eine für die Homöopathie-engagierte Patientin. Handlungsräume in Familie, Landgut und öffentlichem Raum/Politik. - Bettine von Arnim (1785-1859), egy, a homeopátia iránt elkötelezett páciens. Tevékenységi körök a családban, a gazdaságban és a közéletben/politikában

ßerer Öffentlichkeit als Teil eines Politisierungskonzepts akzeptiert. Andererseits läßt aber das gedruckte Buch als Medium aufgrund der polizeilichen Zensur natürlich keine expliziten politischen Bewertungen der Medizin der Freiheit zu, wie wir sie im Eingangszitat kennengelernt haben. Damit zeigen sich die Grenzen einer solchen Öffentlichkeitsarbeit und es schließt sich der Kreis dieser Analyse des privat/öffentlichen Wirkungsraums einer engagierten Patientin. MARTIN DINGES Prof. MD., PhD historian Institut für Geschichte der Medizin der Robert Bosch Stiftung Straussweg 17, D-70184 Stuttgart GERMANY ÖSSZEFOGLALÁS Bettine von Arnim a 19. századi német romantika jellegzetes nőalakja volt. Az ö homeopátiával való kapcsolatát elemzi e tanulmány, férjéhez, gyermekeihez és barátaihoz írott levelei alapján. A romantikus felfogás értelmében a szabadság az egészség alapfeltétele: a homeopátia és a politika közt tehát szoros az összefüggés. Az 1840-es években - a német romantika fénykorában - Bettine berlini szalonjában férje, Achim von Arnim számos tudomány- és társadalomreformer, republikánus, sőt kommunista barátja gyűlt össze, így kerülhetett az asszony kapcsolatba az új gyógymóddal. Bettine már a szülői házban megismerkedett a gyógyszerészet, az anatómia, a magnetizmus alapfogalmaival. Mivel a család gyógyítása elsősorban a nők feladata volt, érthető, ha egy családanya igyekezett megismerni az legújabb gyógye Íj árasokat is. Hahnemann gyógymódja ráadásul igen olcsó volt: gyógyszerei mindössze 5 forintba kerültek, diétája pedig ésszerűnek, elfogadhatónak tűnt. A gyermekbetegségek gyógyításában elért sikerek után Bettine a szakirodalommal is megismerkedett, ám eleinte még párhuzamosan alkalmazza a hagyományos és homeopatikus gyógymódokat. Amikor azonban 1830-ban tífuszjárvány ütött ki, két beteg nagylányát már csak homeopatikus módszerrel kezelte. Férje szkeptikus felfogása ellenére megrendelte az Organon-t és más homeopatikus kiadványokat. Bettine homeopata-tevékenysége egyre szélesebb körűvé vált. Berlin szegényei, proletárjai hozzá fordulhattak gyógyszerért. Ph. Nathusiusszal, 1835-41 között folytatott levelezését is kiadta, amelyben szintén a homeopatikus gyógymódot népszerűsítette.