Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - FAZEKAS Tamás: Rusznyák István szegedi belgyógyászati klinikája

akkortájt élenjáró klinikáján dolgozott. Volt köze a Rusznyák-klinikához a magyar szívgyógyászat egyik kiemelkedő alakjának, a Korányi-tanítvány Zárday Imrének (1902-1968) is, aki 1943-ban A szívbetegségek felismerése és gyógyítása tárgykörből lett a Horthy Miklós Tudományegyetem magántanára. Már a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház kardiológiai osztályát vezette, amikor 1948-ban az egyetem címzetes egyetemi tanárává fogadta. Zárdayról köztudott, hogy korának egyik vezető, könyvíró elektrokardiográfusa volt (Az elektrokardiogramm, Bp., Eggenberger-féle Könyvkereskedés, 1944, 275 L). 1955-ben Kunos Istvánnal, Littmann Imrével, Plenczner Sándorral és Szutrély Gyulával megalakították az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet Belgyógyász Szakosztályának Kardiológiai Szakcsoportját, amelyet a Magyar Kardiológusok Társasága jogelődjének tekintünk. A tüdőgümőkór kór- és gyógytana című tárgy magántanár előadója (1. ábra) már id. Jancsó Miklós idejében is id. Kováts Ferenc (1888-1983) volt, akit később (1935) Rusznyák előterjesztésére neveztek ki címzetes rendkívüli tanárnak. Bevezette az ambuláns légmellkezelést és leírta az alsóvárosi „paprikahasítók" betegségét (Die Lungenerkrankung der Paprikaspalater, Bp./Lipcse, Rényi-Barth, 1937, 229 1.). A modern magyar ftiziológia és pulmonológia megteremtője volt, 1942-től a budapesti Tüdőgyógyászati Klinika tanszékvezető professzora. Posztumusz kiadott emlékirata (Völgyből a hegyre, Vince Kiadó, 2000) finom eleganciájával, régies, erdélyi zamatú nyelvezetével kiemelkedik az orvosok által írt memoárkötetek sorából. A röntgenvizsgálatokat és röntgenbesugárzásokat kezdetben Forfota Erich (1903-1966) végezte. 1937-ben habilitált A röntgensugaras vizsgáló és gyógyító eljárások tárgyköréből. Mivel 1938-ban Budapestre távozott, Rusznyák az 1933-ban mellé kerülő Szenes Tibort (1908-1992) elküldte két évre Ratkóczy Nándor budapesti röntgen klinikájára, hogy ott alapos képzésben részesüljön. Visszatérése után Szenes vette át az akkor még a belklinika berkein belül működő röntgen-laboratórium vezetését. 1950-ig dolgozott a klinikán, ekkor átvezényelték a Magyar Néphadsereg Központi Kórházába. Onnan tért vissza 1959-ben Szegedre a Röntgen Klinika élére. A Rusznyák-klinikán kezdte pályafutását Oláh Ferenc (* 1915) és Novaszel Ferenc (1911-1977). Az ötvenes évek első felében mindketten a szegedi közkórház osztályvezető főorvosai lettek. Rusznyák 1937-1938-ban az orvoskar dékánja, a következő tanévben pro-dékán, 1940-1944 között a klinikai bizottság tagja volt. A kikeresztelkedett zsidó Rusznyák világnézetét az idő tájt haladó polgári beállítottság jellemezte. Szűkebb baráti körét a liberalizmusáról közismert Szent-Györgyi Alberten kívül három másik Rockefeller-ösztöndíjas tanártársa, az ideg- és elmegyógyász Miskolczy Dezső (1894-1978), a kórboncnok Baló József (1895-1979) és a közegészségtanász Tomcsik József ( 1898-1964) alkották. Mindannyian angolszász orientációjú, a német nemzetiszocializmussal és a kommunista ideológiával egyaránt szembehelyezkedő liberális demokraták voltak. Rusznyák nem volt templomjáró ember, de szegedi éveiben szimpatizált a neokatolicizmusssal és kapcsolatot épített ki a nagy befolyással bíró csanádi megyés püspökkel, Glanfelder Gyulával (1874-1943). Néhány év után már a szegedi notabilitások is szívesen fordultak a jó hírű belgyógyászhoz, ő volt többek között az író-múzeumigazgató Móra Ferenc orvosa is. A klinikán meleg, közvetlen légkör uralkodott. Rusznyák együtt élt tanítványaival, s megnyerő modorával, közvetlenségével, humorával és segítőkészségével jó légkört alakított ki. A klinikai vagy kutatómunka során felmerülő problémák